Maga 12
1 Yesu da fedege sia: ilima amane olelei, “Dunu afae da waini sagai bugili, noga: le gagole, waini fage dabasu diasu hamomusa: , uli dogoi. Amo bugi noga: le sosodo aligima: ne, e da diasu sedade gagagula heda: i. E da eno ouligisu dunu ilima waini bugi ouligima: ne sia: nanu, soge badilia asi.
És kezde nékik példázatokban beszélni: Egy ember szőlőt ültetett, és körülvevé gyepűvel, és sajtót ása, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.
2 Waini faimu eso da doaga: beba: le, e da amo ouligisu dunuma ea dabe lamusa: , ea hawa: hamosu dunu asunasi.
És a maga idejében szolgát külde a munkásokhoz, hogy kapjon a munkásoktól a szőlő gyümölcséből.
3 Be hawa: hamosu dunu bidi lala asi doaga: beba: le, ouligisu dunu ilia da e gasawane gaguli, fegasuga fane, dabe mae iawane se fasi.
Azok pedig megfogván azt, megverék, és üresen küldék vissza.
4 E da eno hawa: hamosu dunu ilima asunasi. Be ilia da amo dunu ea dialuma fane, ema wadela: le hamoi.
És ismét külde hozzájuk egy másik szolgát; azt pedig kővel dobálván meg, fejét betörék, és gyalázattal illetve, visszaküldék.
5 E da eno dunu asunasi. Be ilia da amo dunu medole legei. E da eno bagohame asunasiba: le, mogili ilia fai, mogili ilia medole legei dagoi.
És ismét másikat külde; ezt pedig megölék: és sok másokat; némelyeket megvervén, némelyeket pedig megölvén.
6 Be dunu afadafa esalu. Amo da ea dogolegei manodafa. Amalalu, e da ea dogolegei dunu mano asunasi. E da agoane dawa: i, “Ilia da na manodafa hahawane ba: mu!”
Minthogy pedig még egy egyetlen szerelmes fia is vala, utoljára azt is elküldé hozzájok, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
7 Be waini sagai ouligisu dunu ilia da amane sia: dasu, “Hina ea mano manebe goea! E da hobea soge huluane lamu. Amaiba: le, amo dunu ninia medole legele, ea nana huluane ninia fawane lamu.”
Azok a munkások azonban ezt mondák magok között: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és a miénk lesz az örökség.
8 Amalalu, ilia da hina ea mano gaguli, medole legele, waini sagai amo gadili ha: digi.
És megfogván azt, megölék, és a szőlőn kívül veték.
9 Amaiba: le, waini sagai hina da adi hamoma: bela: ? E da misini, wadela: i ouligisu dunu medole legele, ea waini sagai ouligisu hou eno dunuma imunu.
Mit cselekszik hát a szőlőnek ura? Eljő és elveszti a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.
10 Dilia Gode Sia: Dedei idibala: ? Na agoane dawa: Dilia da idi dagoi. Amo sia: , `Diasu gagusu dunu da igi afae higa: iba: le yolesi. Be wali amo igi da mimogo hamoiba: le, igi eno huluane baligisa.
Ezt az írást sem olvastátok-é? A mely követ az építők megvetettek, az lett a szeglet fejévé.
11 Gode da amo hou hamoiba: le, ninia fofogadigili nodone ba: sa,’”
Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
12 Yu ouligisu dunu da Yesu afugili gagulaligimusa: dawa: i galu. Bai amo fedege sia: da ilia hou olelei, amo ilia da dawa: i galu. Be ilia da eno dunu gilisi ilima beda: iba: le, yolesili asi.
És igyekeznek vala őt megfogni, de féltek a sokaságtól. Mert tudták, hogy a példázatot ellenük mondotta. Azért elhagyván őt, tovább menének.
13 Ilia da Yesuma sia: ga sani agoane hamomusa: , Fa: lisi dunu amola Helode ea fidisu dunu amo Yesuma asunasi.
És küldének hozzá némelyeket a farizeusok és a Heródes pártiak közül, hogy megfogják őt a beszédben.
14 Amo da Ema doaga: le, amane sia: i, “Olelesu! Dia hou da moloidafa ninia dawa: Di da osobo bagade dunu mae dawa: le, Gode Ea hou fawane olelesa. Ninima adoma! Su lidisu muni amo Gamane Hina Sisa ema iabe da ninia Sema wadela: sala: ? Amo imunu da defea o defea hamela: ?”
Azok pedig odamenvén, mondának néki: Mester, tudjuk hogy igaz vagy és nem gondolsz senkivel; mert nem tekintesz emberek személyére, hanem igazság szerint tanítod az Istennek útját. Szabad-é a császárnak adót fizetni vagy nem? Fizessünk-é vagy ne fizessünk?
15 Be Yesu da ilia ogogosu hou dawa: beba: le, ilima amane sia: i, “Dilia abuliba: le Na saniga sa: ima: ne, Na hou ado ba: sala: ? Dilia silifa muni fage Na ba: ma: ne olema!”
Ő pedig ismervén az ő képmutatásukat, monda nékik: Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy pénzt, hogy lássam.
16 Ilia da muni fage afae gaguli misi. Yesu da ilima amane adole ba: i, “Amoga dedei da nowa ea odagi amola nowa ea dio dedebela: ?” Ilia bu adole i, “Sisa!”
Azok pedig hozának. És monda nékik: Kié ez a kép és a felírás? Azok pedig mondának néki: A Császáré.
17 Amalalu, Yesu E amane sia: i, “Defea! Dilia Sisa ema imunu liligi hima ima! Be dilia Godema imunu liligi Hima ima!” Ilia da Eba: le bagadewane fofogadigi.
És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg a mi a Császáré, a Császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. És elálmélkodának ő rajta.
18 Sa: diusi dunu fi da agoane dawa: sa. Osobo bagade dunu da bogosea, ilia da bu hame wa: legadosa. Sa: diusi dunu mogili da Yesuma doaga: le, Ema amane adole ba: i,
És jövének hozzá Sadduczeusok, a kik azt mondják, hogy nincsen feltámadás. És megkérdezék őt, mondván:
19 “Olelesu! Mousese da ninima hamoma: ne sia: amane dedei, ‘Dunu da mano hame lalelegeiwane bogosea, ea ola eya da ea didalo lale, amo ea mano lalelegesea da musa: bogoi amo buga: i ilia sia: sa.
Mester, Mózes azt írta nékünk, hogy ha valakinek fitestvére meghalt, és feleséget hagyott hátra, gyermekeket pedig nem hagyott, akkor az ő feleségét vegye el az ő fitestvére, és támasszon magot a fitestvérének.
20 Eso afaega, dunu da dunu mano fesuale galu. Magobo mano da uda lale, be mano mae lalelegeiwane bogoi.
Heten valának tehát fitestvérek. És az első feleséget vőn, de meghalván, magot nem hagya.
21 Amalalu, magobo mano bogoi amo ea eya da ea didalo hi lai. E amola mano mae lale bogoi. Eno eya amola da ea didalo lale, e amola agoane bogoi.
És a második elvevé az asszonyt, de meghala, és magot ő sem hagya: a harmadik is hasonlóképen;
22 Amalalu, fesuale huluane agoane hamoi. Uda da dunu fesuale amoga lai dagoi, be mano hame lalelegei. Fa: no, amo uda amola da bogoi.
És mind a hét elvevé azt, és magot nem hagyának. Legutoljára meghalt az asszony is.
23 Osobo bagade bogoi dunu huluane da Bogoi Wa: lesisu Eso amoga uhini wa: legadosea, amo uda da dunu fesuale amoga lai dagoiba: le, e da nowa dunu ea uda esaloma: bela: ?”
A feltámadáskor tehát, mikor feltámadnak, melyiköknek lesz a felesége? Mert mind a hétnek a felesége volt.
24 Yesu E bu adole i, “Dilia da Gode Sia: Dedei amola Gode Ea Gasadafa Hou hame dawa: beba: le, giadofale dawa: !
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?
25 Be Bogoi Wa: lesisu Eso amoga, dunu da uda hame lamu amola uda da gawa hame fimu. Dunu amola uda huluane da gilisili Hebene a: igele fi amo defele ba: mu.
Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.
26 Be dilia bogoi uhini wa: legadosu hou dawa: musa: , Mousese ea sia: dedei dawa: ma. Mousese da ifa nei amo hame susai ba: loba, Gode da ema amane sia: i, “Na da A: ibalaha: me ea Gode esala amola Aisage ea Gode esala amola Ya: igobe ea Gode esala!”
A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-é a Mózes könyvében, a csipkebokornál, hogy mi módon szólott néki az Isten, mondván: Én vagyok Ábrahám Istene, és Izsák Istene, és Jákób Istene.
27 Gode da ilia Gode esala Hi da sia: beba: le, ilia da hame bogoi esala amo ninia dawa: Gode da bogoi dunu ilia Gode hame be esalebe dunu ilia Gode! Dilia da dafawane giadofale dawa: sa!”
Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.
28 Sema olelesu dunu afae da amogawi esalu. E da amo sia: dasu nabi dagoi. E da Yesu da Sa: diusi dunuma noga: le adole iabe ba: i dagoi. Amaiba: le, e da Yesuma amane adole ba: i, “Hamoma: ne Sia: i baligili bagadedafa da habola: ?”
Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?
29 Yesu E bu adole i, “Bisili Hamoma: ne sia: i da amo, ‘Isala: ili fi nabima! Hina Gode da ninia Gode afadafa fawane.
Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.
30 Dilia dogoga, dilia a: silibuga, dilia asigi dawa: suga amola dilia gasaga, Godema asigima!’
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
31 Amo bagia, Hamoma: ne Sia: i bagade da amane diala, ‘Dilia da: i hodo amoma asigi hou defele, dilia na: iyadoma asigima.’ Amo Hamoma: ne Sia: i aduna da baligi bagadedafa. Eno Hamoma: ne Sia: i da amo aduna hame baligisa.”
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.
32 Sema olelesu dunu da Yesuma bu adole i, “Defea Olelesu! Di da noga: le sia: i! Gode da afae fawane eno hame. Di da dafawane sia: i.
Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más.
33 Amola ninia dogoga, ninia asigi dawa: suga amola ninia gasaga Godema asigimu da defea. Amola ninia asigi hou ninia da: i hodo amoma asigi hou defele, ninia na: iyadoma asigimu da defea. Amo hou da Godema ohe fi medole legele, gobele salasu hou huluane bagadewane baligisa.”
És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.
34 Amo Sema olelesu dunu da dawa: iwane adole iabe, amola Yesu da amo ba: beba: le, Yesu da ema amane sia: i, “Di da Gode Ea Hinadafa Hou gadenene lela.” Amo fa: no, eno dunu da beda: iba: le, Yesuma bu hame adole ba: i.
Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni.
35 Yesu da Debolo Diasu ganodini olelelaloba, E amane adole ba: i, “Sema olelesu dunu da abuliba: le Mesaia da Da: ibidi ea aowa fawane olelesala: ?
És felele Jézus és monda, a mint a templomban tanít vala: Mi módon mondják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak Fia?
36 Gode Ea A: silibu Hadigidafa Gala olelebeba: le, Da: ibidi hi da amane sia: i, ‘Hina Gode da na Hina Gode Ema amane sia: i, ‘Na lobodafadili fima. Dia emoga osa: le heda: ma: ne, Na da dia ha lai dunu hasalasimu.’
Hiszen Dávid maga mondotta a Szent Lélek által: Monda az Úr az én uramnak: ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.
37 Da: ibidi hi da Mesaiama Hina Gode Dio asuli. Amaiba: le, E da Da: ibidi ea aowa fawane hame!” Dunu huluane da amo sia: hahawane nabi.
Tehát maga Dávid nevezi őt Urának, mimódon fia hát néki? És a nagy sokaság örömest hallgatja vala őt.
38 Dunu bagohame ilima olelelaloba, Yesu E amane sia: i, “Dilia Sema olelesu dunu ilia hou dawa: ma! Ilia da abula sedadedafa salawane, bidiga lama: ne diasuga ahoa. Ilia da dunu eno ilima nodone begudumu hanai gala.
Ő pedig monda nékik az ő tanításában: Őrizkedjetek az írástudóktól, a kik örömest járnak hosszú köntösökben és szeretik a piaczokon való köszöntéseket.
39 Ilia da sinagoge diasu ganodini, fisu ida: iwane hedolo lasa. Ilia da lolo nasu amoga ahoasea, fisu noga: i amoga hedolo fisa.
És a gyülekezetekben az előlüléseket, és a lakomákon a főhelyeket:
40 Ilia da didalo ea labe hedolo wamolasa. Ilia da ogogolewane, sedadewane sia: ne gadosu hiougisa. Ilia se iasu da bagadewane baligimu.”
A kik az özvegyeknek házát fölemésztik és színből hosszan imádkoznak: ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
41 Yesu da Debolo Diasu muni salasu gadenenewane lelu. E da dunu bagohame muni amoga salalebe ba: i. Bagade gagui dunu bagohame da muni bagade sali.
És leülvén Jézus a templomperselynek átellenében, nézi vala, hogy a sokaság miként vet pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat vet vala abba.
42 Amalalu, hame gagui didalo afae da misini, muni fage fonobahadi aduna, 2 doea agoane muni salasu ganodini sali.
És egy szegény özvegy asszony is odajövén, két fillért, azaz egy negyed pénzt vete bele.
43 Amo hou ba: beba: le, Yesu da Ea ado ba: su dunuma misa: ne sia: i. E da ilima amane sia: i, “Amo hame gagui didalo ea iasu da eno dunu huluane ilia iasu amo baligi dagoi.
Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett, hogynem mind a többi, a kik a perselybe vetettek vala.
44 Ilia da bagade gaguiba: le, ilia hame hanai liligi la: idi fawane iasu. Be amo didalo da hame gagui, be e da ea labe huluanedafa i.”
Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből vetének; ez pedig az ő szegénységéből, a mije csak volt, mind beveté, az ő egész vagyonát.
