< 2 Sa:miuele 17 >

1 Amogalu, Ahidoufele da A: basalomema amane sia: , “Na da dunu 12,000 agoane ilegele, wali gasia Da: ibidima doagala: musa: bobogema: ne sia: ma.
καὶ εἶπεν Αχιτοφελ πρὸς Αβεσσαλωμ ἐπιλέξω δὴ ἐμαυτῷ δώδεκα χιλιάδας ἀνδρῶν καὶ ἀναστήσομαι καὶ καταδιώξω ὀπίσω Δαυιδ τὴν νύκτα
2 E da helebeba: le amola da: i dioiba: le, na da hedolo ema doagala: le, ea dunu huluane da hobeamu. Amasea, na da hina bagade fawane fane legemu.
καὶ ἐπελεύσομαι ἐπ’ αὐτόν καὶ αὐτὸς κοπιῶν καὶ ἐκλελυμένος χερσίν καὶ ἐκστήσω αὐτόν καὶ φεύξεται πᾶς ὁ λαὸς ὁ μετ’ αὐτοῦ καὶ πατάξω τὸν βασιλέα μονώτατον
3 Amasea, na da ea dunu huluane dima oule misunu. Ilia da uda hobeale asili bu fila mabe amo defele bu manebe ba: mu. Dunu afae fawane fane legemu da defea. Eno huluane da gaga: i dagoi ba: mu.”
καὶ ἐπιστρέψω πάντα τὸν λαὸν πρὸς σέ ὃν τρόπον ἐπιστρέφει ἡ νύμφη πρὸς τὸν ἄνδρα αὐτῆς πλὴν ψυχὴν ἑνὸς ἀνδρὸς σὺ ζητεῖς καὶ παντὶ τῷ λαῷ ἔσται εἰρήνη
4 A: basalome amola Isala: ili ouligisu dunu huluane da amo fada: i sia: hahawane nabi.
καὶ εὐθὴς ὁ λόγος ἐν ὀφθαλμοῖς Αβεσσαλωμ καὶ ἐν ὀφθαλμοῖς πάντων τῶν πρεσβυτέρων Ισραηλ
5 A: basalome da amane sia: i, “Wali Hiusiai amo misa: ne wele sia: ma. Ninia da ea sia: nabimu.”
καὶ εἶπεν Αβεσσαλωμ καλέσατε δὴ καί γε τὸν Χουσι τὸν Αραχι καὶ ἀκούσωμεν τί ἐν τῷ στόματι αὐτοῦ καί γε αὐτοῦ
6 Hiusiai da doaga: loba, A:basalome da ema amane sia: i, “Ahidoufele da ninima amo fada: i sia: sia: i. Ninia amo sia: fa: no bobogema: bela: ? O amai hame galea, dia ninima logo olelema.”
καὶ εἰσῆλθεν Χουσι πρὸς Αβεσσαλωμ καὶ εἶπεν Αβεσσαλωμ πρὸς αὐτὸν λέγων κατὰ τὸ ῥῆμα τοῦτο ἐλάλησεν Αχιτοφελ εἰ ποιήσομεν κατὰ τὸν λόγον αὐτοῦ εἰ δὲ μή σὺ λάλησον
7 Hiusiai da bu adole i, “Fada: i sia: amo Ahidoufele da wali dilima i, amo da noga: i hame.
καὶ εἶπεν Χουσι πρὸς Αβεσσαλωμ οὐκ ἀγαθὴ αὕτη ἡ βουλή ἣν ἐβουλεύσατο Αχιτοφελ τὸ ἅπαξ τοῦτο
8 Dilia dawa: ! Da: ibidi amola ea dunu da nimi bagade gegesu dunu. Dunu da ‘bea’ emega ea mano wamolasea, ‘bea’ da ougi bagade ba: sa. Amo defele, Da: ibidi amola ea dunu da ougi bagade gala. Dia ada da bagade dawa: su dadi gagui dunu. E da gasia ea dunu amo gilisili hame ouesala.
καὶ εἶπεν Χουσι σὺ οἶδας τὸν πατέρα σου καὶ τοὺς ἄνδρας αὐτοῦ ὅτι δυνατοί εἰσιν σφόδρα καὶ κατάπικροι τῇ ψυχῇ αὐτῶν ὡς ἄρκος ἠτεκνωμένη ἐν ἀγρῷ καὶ ὡς ὗς τραχεῖα ἐν τῷ πεδίῳ καὶ ὁ πατήρ σου ἀνὴρ πολεμιστὴς καὶ οὐ μὴ καταλύσῃ τὸν λαόν
9 Amabela: ? E da wahadafa magufu gelabo o eno sogebi amo ganodini wamo aligili esalabala? Da: ibidi da dia dunu doagala: sea, amola nowa da amo sia: nabasea, Da: ibidi da dia dunu hasali dagoi, amo sia: mu.
ἰδοὺ γὰρ αὐτὸς νῦν κέκρυπται ἐν ἑνὶ τῶν βουνῶν ἢ ἐν ἑνὶ τῶν τόπων καὶ ἔσται ἐν τῷ ἐπιπεσεῖν αὐτοῖς ἐν ἀρχῇ καὶ ἀκούσῃ ὁ ἀκούων καὶ εἴπῃ ἐγενήθη θραῦσις ἐν τῷ λαῷ τῷ ὀπίσω Αβεσσαλωμ
10 Amasea, Isala: ili nimi bagade gegesu dunu, amo da laione wa: me defele beda: su hame dawa: , ilia amola da beda: igia: mu. Bai Isala: ili dunu huluanedafa da dia ada da dadi gagui dunu noga: idafa, amola ea dunu da nimi bagade gegesu dunu, amo ilia da dawa: mu.
καί γε αὐτὸς υἱὸς δυνάμεως οὗ ἡ καρδία καθὼς ἡ καρδία τοῦ λέοντος τηκομένη τακήσεται ὅτι οἶδεν πᾶς Ισραηλ ὅτι δυνατὸς ὁ πατήρ σου καὶ υἱοὶ δυνάμεως οἱ μετ’ αὐτοῦ
11 Na fada: i sia: da agoane. Di Isala: ili dunu huluanedafa, soge bega: asili eno bega: doaga: le, huluane lidili gegedoma. Ilia da sa: i hano wayabo bagade bega: gala, amo ea su idi agoane ba: mu. Amola disu bisili, ilima gegemusa: oule masa.
ὅτι οὕτως συμβουλεύων ἐγὼ συνεβούλευσα καὶ συναγόμενος συναχθήσεται ἐπὶ σὲ πᾶς Ισραηλ ἀπὸ Δαν καὶ ἕως Βηρσαβεε ὡς ἡ ἄμμος ἡ ἐπὶ τῆς θαλάσσης εἰς πλῆθος καὶ τὸ πρόσωπόν σου πορευόμενον ἐν μέσῳ αὐτῶν
12 Ninia Da: ibidi ea esalebe sogebi hogolalu, e da nini mabe ea mae ba: le, e doagala: mu. E amola ea dunu huluanedafa da fane legei dagoi ba: mu.
καὶ ἥξομεν πρὸς αὐτὸν εἰς ἕνα τῶν τόπων οὗ ἐὰν εὕρωμεν αὐτὸν ἐκεῖ καὶ παρεμβαλοῦμεν ἐπ’ αὐτόν ὡς πίπτει ἡ δρόσος ἐπὶ τὴν γῆν καὶ οὐχ ὑπολειψόμεθα ἐν αὐτῷ καὶ τοῖς ἀνδράσιν τοῖς μετ’ αὐτοῦ καί γε ἕνα
13 E da hobeale, moilai bai bagade ganodini golili dasea, ninia dunu da amoga efe gaguli asili, amo moilai bai bagade, fago hagudu gala amoga hiougili gudumu. Amo moilai bai bagade ea musa: dialebe sogebi agolo da: iya, amoga igi afae dialebe hame ba: mu.”
καὶ ἐὰν εἰς πόλιν συναχθῇ καὶ λήμψεται πᾶς Ισραηλ πρὸς τὴν πόλιν ἐκείνην σχοινία καὶ συροῦμεν αὐτὴν ἕως εἰς τὸν χειμάρρουν ὅπως μὴ καταλειφθῇ ἐκεῖ μηδὲ λίθος
14 A: basalome amola Isala: ili dunu huluane da amane sia: i, “Hiusiai ea fada: i sia: i da noga: i amola Ahidoufele ea sia: i baligisa.” Hina Gode da A: basalome amola Isala: ili dunu ilia da Ahidoufele ea fada: i sia: noga: i amoma mae fa: no bobogema: ne ilegei. Bai E da A: basalome dafama: ne logo hamoi.
καὶ εἶπεν Αβεσσαλωμ καὶ πᾶς ἀνὴρ Ισραηλ ἀγαθὴ ἡ βουλὴ Χουσι τοῦ Αραχι ὑπὲρ τὴν βουλὴν Αχιτοφελ καὶ κύριος ἐνετείλατο διασκεδάσαι τὴν βουλὴν Αχιτοφελ τὴν ἀγαθήν ὅπως ἂν ἐπαγάγῃ κύριος ἐπὶ Αβεσσαλωμ τὰ κακὰ πάντα
15 Amalalu, Hiusiai da gobele salasu dunu Sa: idoge amola Abaia: da elama fada: i sia: e da A: basalome amola Isala: ili ouligisu dunuma i, amola fada: i sia: amo Ahidoufele ea i, amo elama olelei.
καὶ εἶπεν Χουσι ὁ τοῦ Αραχι πρὸς Σαδωκ καὶ Αβιαθαρ τοὺς ἱερεῖς οὕτως καὶ οὕτως συνεβούλευσεν Αχιτοφελ τῷ Αβεσσαλωμ καὶ τοῖς πρεσβυτέροις Ισραηλ καὶ οὕτως καὶ οὕτως συνεβούλευσα ἐγώ
16 Hiusiai da eno amane sia: i, “Hadiga! Da: ibidima sia: sia: sima. E da gasia hano degesu hafoga: i sogega galu, amoga mae ouesaloma: ne sia: ma. Be e amola ea dunu da A: basalome ea dadi gagui dunuga gagulaligili fane legesa: besa: le, e wahadafa Yoda: ne Hano degema: ne sia: ma.”
καὶ νῦν ἀποστείλατε ταχὺ καὶ ἀναγγείλατε τῷ Δαυιδ λέγοντες μὴ αὐλισθῇς τὴν νύκτα ἐν Αραβωθ τῆς ἐρήμου καί γε διαβαίνων σπεῦσον μήποτε καταπίῃ τὸν βασιλέα καὶ πάντα τὸν λαὸν τὸν μετ’ αὐτοῦ
17 Abaia: da egefe Yonada: ne amola Sa: idoge egefe Ahima: ia: se ela da Enelougele hano nasu uli dogoi Yelusaleme bega: galu amoga ouesalebe ba: i. Bai ela da se nabasa: besa: le, molai bai bagade golili sa: imu da hamedei ba: i. Hawa: hamosu a: fini da eso huluane Yelusalemega hamobe hou elama olelemusa: ahoasu. Amalalu, ela da Da: ibidima alofele adomusa: ahoasu.
καὶ Ιωναθαν καὶ Αχιμαας εἱστήκεισαν ἐν τῇ πηγῇ Ρωγηλ καὶ ἐπορεύθη ἡ παιδίσκη καὶ ἀνήγγειλεν αὐτοῖς καὶ αὐτοὶ πορεύονται καὶ ἀναγγέλλουσιν τῷ βασιλεῖ Δαυιδ ὅτι οὐκ ἐδύναντο ὀφθῆναι τοῦ εἰσελθεῖν εἰς τὴν πόλιν
18 Be eso afaega, goi afae da ela ba: le, A:basalomema adoi. Amaiba: le, ela da hehenane Bahiulimi dunu ea diasu ganodini wamoaligi. Ea diasu gadenene da hano uli dogoi dialebe ba: i. Ela da amo ganodini sa: ili, wamoaligi.
καὶ εἶδεν αὐτοὺς παιδάριον καὶ ἀπήγγειλεν τῷ Αβεσσαλωμ καὶ ἐπορεύθησαν οἱ δύο ταχέως καὶ εἰσῆλθαν εἰς οἰκίαν ἀνδρὸς ἐν Βαουριμ καὶ αὐτῷ λάκκος ἐν τῇ αὐλῇ καὶ κατέβησαν ἐκεῖ
19 Bahiulimi dunu ea idua da amo uli dogoi dedeboi. Amola dunu da amo mae ba: ma: ne, dedebosu abulaga figisili, amo da: iya gagoma afagogolesi.
καὶ ἔλαβεν ἡ γυνὴ καὶ διεπέτασεν τὸ ἐπικάλυμμα ἐπὶ πρόσωπον τοῦ λάκκου καὶ ἔψυξεν ἐπ’ αὐτῷ Αραφωθ καὶ οὐκ ἐγνώσθη ῥῆμα
20 A: basalome ea eagene ouligisu dunu da amo diasuga misini, udama amane adole ba: i, “Ahima: ia: se amola Yonada: ne da habila: ?” E bu adole i, “Ela da hano degei dagoi.” A: basalome ea dunu da ela hogoi, be hame ba: i. Amaiba: le, ilia da Yelusalemega buhagi.
καὶ ἦλθαν οἱ παῖδες Αβεσσαλωμ πρὸς τὴν γυναῖκα εἰς τὴν οἰκίαν καὶ εἶπαν ποῦ Αχιμαας καὶ Ιωναθαν καὶ εἶπεν αὐτοῖς ἡ γυνή παρῆλθαν μικρὸν τοῦ ὕδατος καὶ ἐζήτησαν καὶ οὐχ εὗραν καὶ ἀνέστρεψαν εἰς Ιερουσαλημ
21 Ilia da yolesilalu, Ahima: ia: se amola Yonada: ne da uli dogoia gudunini heda: le, hina bagade Da: ibidima sia: musa: asi. Ela da Ahidoufele ea A: basalomema hamoma: ne ilegei Da: ibidima olelelalu, amane sia: i, “Hadiga! Hano degema!”
ἐγένετο δὲ μετὰ τὸ ἀπελθεῖν αὐτοὺς καὶ ἀνέβησαν ἐκ τοῦ λάκκου καὶ ἐπορεύθησαν καὶ ἀνήγγειλαν τῷ βασιλεῖ Δαυιδ καὶ εἶπαν πρὸς Δαυιδ ἀνάστητε καὶ διάβητε ταχέως τὸ ὕδωρ ὅτι οὕτως ἐβουλεύσατο περὶ ὑμῶν Αχιτοφελ
22 Amaiba: le, Da: ibidi amola ea dunu da muni Yoda: ne Hano degelalu, hadigibi galu degele asi dagoi ba: i.
καὶ ἀνέστη Δαυιδ καὶ πᾶς ὁ λαὸς ὁ μετ’ αὐτοῦ καὶ διέβησαν τὸν Ιορδάνην ἕως τοῦ φωτὸς τοῦ πρωί ἕως ἑνὸς οὐκ ἔλαθεν ὃς οὐ διῆλθεν τὸν Ιορδάνην
23 Ahidoufele da A: basalome amola ea dunu da ea fada: i sia: amoga hame fa: no bobogei ba: loba, e da ea dougi da: iya fisu legele, amoga fila heda: le, hi moilaidafa amoga buhagi. Amalalu, e da ea liligi huluane hahamonanu, hi gobele galogoaga gomene hegoa: nesili, bogoi dagoi. Ilia da ea da: i hodo amo ea sosogo fi ilia uli dogoiga sali.
καὶ Αχιτοφελ εἶδεν ὅτι οὐκ ἐγενήθη ἡ βουλὴ αὐτοῦ καὶ ἐπέσαξεν τὴν ὄνον αὐτοῦ καὶ ἀνέστη καὶ ἀπῆλθεν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ εἰς τὴν πόλιν αὐτοῦ καὶ ἐνετείλατο τῷ οἴκῳ αὐτοῦ καὶ ἀπήγξατο καὶ ἀπέθανεν καὶ ἐτάφη ἐν τῷ τάφῳ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ
24 A: basalome amola Isala: ili dunu da Yoda: ne Hano degei dagoloba, Da: ibidi da Ma: ihana: ime sogega doaga: i dagoi ba: i.
καὶ Δαυιδ διῆλθεν εἰς Μαναϊμ καὶ Αβεσσαλωμ διέβη τὸν Ιορδάνην αὐτὸς καὶ πᾶς ἀνὴρ Ισραηλ μετ’ αὐτοῦ
25 (A: basalome da Ama: isa amo Youa: be ea dadi gagui wa: i ouligisu sogebi lama: ne ilegei dagoi. Ama: isa da Isiama: ile fi dunu Yidie egefe. Ea ame da A: biga: ile, Na: iha: se ea idiwi amola Youa: be ea ame Selouaia amo ea hobe).
καὶ τὸν Αμεσσαϊ κατέστησεν Αβεσσαλωμ ἀντὶ Ιωαβ ἐπὶ τῆς δυνάμεως καὶ Αμεσσαϊ υἱὸς ἀνδρὸς καὶ ὄνομα αὐτῷ Ιοθορ ὁ Ισραηλίτης οὗτος εἰσῆλθεν πρὸς Αβιγαιαν θυγατέρα Ναας ἀδελφὴν Σαρουιας μητρὸς Ιωαβ
26 A: basalome amola ea dunu da Gilia: de soge ganodini awali wa: i fi dialu.
καὶ παρενέβαλεν πᾶς Ισραηλ καὶ Αβεσσαλωμ εἰς τὴν γῆν Γαλααδ
27 Da: ibidi da Ma: ihana: ime amoga doaga: loba, Sioubai (Na: iha: se egefe. E da La: ba moilai bai bagade A: mone sogega gala amoga misi) amola Ma: ige (Loudiba dunu A: miele egefe) amola Basila: iai (e da Lougilimi moilai Gilia: de sogega misi) ilia da Da: ibidi yosia: musa: misi.
καὶ ἐγένετο ἡνίκα ἦλθεν Δαυιδ εἰς Μαναϊμ Ουεσβι υἱὸς Ναας ἐκ Ραββαθ υἱῶν Αμμων καὶ Μαχιρ υἱὸς Αμιηλ ἐκ Λωδαβαρ καὶ Βερζελλι ὁ Γαλααδίτης ἐκ Ρωγελλιμ
ἤνεγκαν δέκα κοίτας καὶ ἀμφιτάπους καὶ λέβητας δέκα καὶ σκεύη κεράμου καὶ πυροὺς καὶ κριθὰς καὶ ἄλευρον καὶ ἄλφιτον καὶ κύαμον καὶ φακὸν
29 Ilia da yaeya amola osoboga hamoi ofodo amola golasu liligi amola ha: i manu, amo Da: ibidi amola ea dunuma ima: ne gaguli misi. Ilia da widi amola bali, falaua, gagoma gobei, da: iyene, da: iyene eno, agime hano, gou, dodo maga: me sefe, amola sibi gaguli misi. Bai Da: ibidi amola ea dunu da hafoga: i sogega ahoanebeba: le, ha: i amola hano hanai amola helei galu, amo ilia da dawa: i.
καὶ μέλι καὶ βούτυρον καὶ πρόβατα καὶ Σαφφωθ βοῶν καὶ προσήνεγκαν τῷ Δαυιδ καὶ τῷ λαῷ τῷ μετ’ αὐτοῦ φαγεῖν ὅτι εἶπαν ὁ λαὸς πεινῶν καὶ ἐκλελυμένος καὶ διψῶν ἐν τῇ ἐρήμῳ

< 2 Sa:miuele 17 >