1 Sa:miuele 23
1 Filisidini dunu da Giaila moilai amo doagala: lalu, gagoma gaheabolo fai amo wamolalu. Da: ibidi da amo sia: nabi.
Értesíték pedig Dávidot, mondván: Ímé a Filiszteusok hadakoznak Kehilla ellen, és dúlják a szérűket.
2 Amaiba: le, e da Hina Godema amane adole ba: i, “Na da asili Filisidini dunu doagala: ma: bela: ?” Hina Gode da bu adole i, “Ma! Ili doagala: ma amola Giaila gaga: ma!”
Akkor megkérdezé Dávid az Urat, mondván: Elmenjek és leverjem-é ezeket a Filiszteusokat? És monda az Úr Dávidnak: Eredj el, és verd le a Filiszteusokat, és szabadítsd meg Kehillát.
3 Be Da: ibidi ea dunu da ema amane sia: i, “Guiwane Yuda sogega da nini beda: ma: ne ha lai liligi defele gala. Be ninia da Giaila amoga Filisidini dadi gagui doagala: musa: ahoasea, baligili se nabimu.”
A Dávid emberei azonban mondának néki: Ímé, mi itt Júdában is félünk, mennyivel inkább, ha Kehillába megyünk a Filiszteusok táborára.
4 Amaiba: le, Da: ibidi da bu Hina Godema adole ba: i. Amola Hina Gode da ema amane sia: i, “Masa! Giaila moilaiga doagala: musa: masa! Bai Na da di Filisidini dunu hasalasimusa: hamomu.”
Akkor Dávid ismét megkérdezé az Urat, az Úr pedig válaszola néki, és monda: Kelj fel, és menj el Kehillába, mert én a Filiszteusokat kezedbe adom.
5 Amaiba: le, Da: ibidi amola ea dunu da Giaila moilaiga asili, Filisidini dunuma doagala: i. Ilia da Filisidini dunu bagohame fane lelegele, ilia laigebo huluane sasamogei. Amowane, Da: ibidi da Giaila moilai gaga: i.
Elméne azért Dávid és az ő emberei Kehillába, és harczola a Filiszteusok ellen, és elhajtá marhájokat, és felette igen megveré őket. És megszabadítá Dávid Kehilla lakosait.
6 Abaia: da (Ahimelege egefe) da hobeale, Da: ibidima Giaila moilaiga madelaloba, e da ‘Ifode’ gaguli asi.
Lőn pedig, hogy a mikor Abjáthár, az Akhimélek fia Dávidhoz menekült, az efódot is magával vitte.
7 Solo da Da: ibidi da Giaila amoga asi nababeba: le, e amane sia: i, “Gode da Da: ibidi amo na gasaga fama: ne, nama i dagoi. Da: ibidi da gagili sali moilai amo ganodini asiba: le, hisu hi sanenesi dagoi.”
Megmondák akkor Saulnak, hogy Dávid Kehillába ment; és monda Saul: Kezembe adta őt az Isten, mert ott szorult, mivel kulcsos és záros városba méne.
8 Amaiba: le, Solo da ea dadi gagui dunu gegemusa: misa: ne wele sia: i. Ilia da Giaila amoma doagala: le, Da: ibidi amola ea dunu amoga gagili salawane esalu, ilima gegemusa: dawa: i galu.
És összegyűjté Saul a harczra az egész népet, hogy Kehillába menjen, és körülfogja Dávidot és az ő embereit.
9 Da: ibidi da Solo ema doagala: musa: ilegelalu, amo nababeba: le, e da gobele salasu dunu Abaia: da ema amane sia: i, “Ifode amo goeguda: gaguli misa!”
Mikor pedig Dávid megtudta, hogy Saul ő ellene gonoszt forral, mondá Abjáthár papnak: Hozd elő az efódot.
10 Amalalu, Da: ibidi amane sia: i, “Isala: ili ilia Hina Gode! Na da nabi amo na hamobega, Solo da Giaila amoga misini, moilai wadela: lesimusa: ilegelala.
És monda Dávid: Uram, Izráel Istene! bizonynyal meghallotta a te szolgád, hogy Saul ide akar jőni Kehillába, hogy elpusztítsa a várost miattam.
11 Amo hamosea, Giaila fi dunu da na Soloma ima: bela: ? Na nabi defele, Solo da misa: bela: ? Isala: ili Hina Gode! Na da Dima edegesa! Nama adole ima!” Hina Gode da amane adole i, “Solo da misunu!”
Vajjon kezébe adnak-é engem Kehilla lakosai? Vajjon lejön-é Saul, a mint hallotta a te szolgád? Óh Uram, Izráel Istene, mondd meg a te szolgádnak! És monda az Úr: Lejön.
12 Da: ibidi da bu adole ba: i, “Giaila fi dunu da Solo samogema: ne, na ema ima: bela: ?” Hina Gode da adole i, “Ilia da di ema imunu!”
És monda Dávid: Vajjon Saul kezébe adnak-é Kehilla lakosai engem és az én embereimet? És monda az Úr: Kezébe adnak.
13 Amaiba: le, Da: ibidi amola ea dunu (huluane da 600 agoane) da hedolowane Giaila yolesili, gadili ahoanu. Solo da Da: ibidi da Giaila amoga hobea: i, amo sia: nababeba: le, e da ea musa: ilegei yolesiagai.
Felkele azért Dávid és az ő emberei, mintegy hatszázan, és kimenének Kehillából, és ide s tova járnak vala, a hol csak járhatának. Midőn pedig Saulnak megmondák, hogy elmenekült Dávid Kehillából, felhagyott az elmenetellel.
14 Da: ibidi da agolo soge (wadela: i hafoga: i soge Sife moilai bai bagade gadenene gala) amo ganodini wamoaligi lalu. Solo da mae yolesili, Da: ibidi hogolalu. Be Hina Gode da Da: ibidi gaga: su.
És Dávid a pusztában tartózkodék az erős helyeken, és a Zif pusztájában levő hegységen marada. És Saul mindennap keresé, de az Isten nem adá őt kezébe.
15 Da: ibidi e da Solo ea e medole legemu galebeya dawa: lebe, amo hi dawa: i galu. E da Houlese sogebi wadela: i hafoga: i soge Sife moilai bai bagade gadenene esalu.
Mikor pedig Dávid látta, hogy Saul kiment, hogy élete ellen törjön; és mikor Dávid a Zif pusztájában, az erdőben vala:
16 Yonada: ne da Da: ibidi ea dogo denesima: ne, amola Gode da e gaga: ma: ne esala amo olelema: ne, amoga asi.
Felkele Jonathán, a Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőbe, és megerősíté az ő kezét az Istenben.
17 E da Da: ibidima amane sia: i, “Mae beda: ma! Na ada Solo da di wadela: lesimu hamedei ba: mu. E da noga: le dawa: , amo di da fa: no ea hina bagade sogebi lamu, amola na da dia baligia hina ba: mu.”
És monda néki: Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utólérni téged, és te király leszesz Izráel felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz.
18 Ela da eso huluane dogolegele esaloma: ne sema ilegei. Da: ibidi da Houlese amoga esalu, amola Yonada: ne da hi diasuga asi.
És szövetséget kötének ketten az Úr előtt. És Dávid az erdőben marada, Jonathán pedig haza ment.
19 Sife fi dunu mogili da Gibia moilaiga Soloma asili ema amane sia: i, “Da: ibidi da ninia soge Houlese amo ganodini wamoaligisa. E da Ha: sila Goumi amo Yuda soge ga (south) la: idili esala.
És felmenének a Zifeusok Saulhoz Gibeába, mondván: Avagy nem nálunk lappang-é Dávid az erős helyeken az erdőben, Hakila halmán, mely a sivatagtól jobbkézre van?!
20 Hina bagade noga: idafa! Di da e gagulaligimu bagade hanai, amo ninia dawa: Amaiba: le, ninia sogega misa. Amasea, ninia da di amo dunu gagulaligima: ne, logo doasimu.”
Most azért minthogy lelkednek főkivánsága az, hogy lejőjj, óh király, jőjj le; és a mi gondunk lesz, hogy a királynak kezébe adjuk őt.
21 Solo da ilima amane nodoi, “Dilia da nama asigiwane hamobeba: le, Hina Gode da dilima hahawane dogolegele hamomu da defea.
És monda Saul: Legyetek megáldva az Úrtól, hogy szánakoztok rajtam!
22 Dilia ea wamoaligisu bu noga: le ba: ma: ne masa. Nowa da e ba: i galea, amo hogoma. Bai ea ogogole dawa: digisu hou, amo na da nabi.
Menjetek azért el, és vigyázzatok ezután is, hogy megtudjátok és meglássátok az ő tartózkodási helyét, és hogy ki látta őt ott, mert azt mondották nékem, hogy igen ravasz ő.
23 Ea wamoaligisu sogebi huluane noga: le hogolalu, nama sia: legema. Amasea, na da nini masunu. E da dilia sogea amogaiwane esalea, na da ema fa: no bobogele gagulaligimu. Hedolo hame ba: sea, na da Yuda soge huluanedafa hogomu.”
Annakokáért nézzetek meg és tudjatok meg minden búvóhelyet, a hol ő lappang és minden bizonynyal térjetek vissza hozzám, hogy elmenjek veletek; és ha az országban van, kikutatom őt Júdának minden ezrei között.
24 Amalalu, Sife fi dunu da yolesili, ilia da Solo bisili Sife sogega buhagi. Da: ibidi amola ea dunu da Ma: ione hafoga: i soge, wadela: i fago Yuda soge ga (south) la: ididili amoga esalebe ba: i.
Azok pedig felkelének, és elmenének Zifbe Saul előtt. Dávid pedig és az ő emberei Máon pusztájában valának a mezőségen, a mely a sivatagtól jobbkézre van.
25 Solo amola ea dunu da Da: ibidi hogola asi. Be Da: ibidi amo nababeba: le, gele agolo Ma: ione wadela: i hafoga: i soge amo ganodini diala, amoga asili esalu. Solo da Da: ibidi amo sogebia esalebe nabaloba, ema fa: no bobogemusa: asi.
És elméne Saul az ő embereivel együtt, hogy megkeresse őt. Dávidnak azonban megizenték, és ő leszállott a kőszikláról, és Máon pusztájában tartózkodék. Mikor pedig meghallotta Saul, üldözé Dávidot Máon pusztájában.
26 Solo amola ea dunu da agolo la: idi esalu, amola Da: ibidi da agolo amogawane la: ididili esalebe ba: i. Da: ibidi amola ea dunu da hehenaia hobealebe ba: i. Bai Solo da ili gagulaligimu gadenene ba: i.
És Saul a hegynek egyik oldalán méne, Dávid és az ő emberei pedig a hegynek másik oldalán. És épen, mikor Dávid nagyon sietett, hogy elmenekülhessen Saul elől, és Saul és az ő emberei már körül is kerítették Dávidot és az ő embereit, hogy megfogják,
27 Be amoha, sia: ne iasu dunu da Soloma doaga: le, ema amane sia: i, “Wahadafa buhagima! Filisidini dunu da ninia sogega doagala: le, golili daha.”
Akkor érkezék egy követ Saulhoz, mondván: Siess és jőjj! mert a Filiszteusok betörtek az országba.
28 Amaiba: le, Solo da Da: ibidi sefasilalu yolesili, buhagili, Filisidini dunuma gegemusa: asi. Amaiba: le, ilia da amo agolo dio “Afafasu Agolo” asuli.
Akkor megtére Saul Dávid üldözéséből, és a Filiszteusok ellen ment. Azért hívják azt a hegyet a menekülés kősziklájának.
29 Da: ibidi da amo soge yolesili, Enegedi sogega wamoaligimusa: asili, esalu.
És Dávid elméne onnan, és Engedi erősségei közt tartózkodék.
