Zəbur 78
1 Asəfin maskili. Ey xalqım, təlimimi dinləyin, Dilimdən çıxan sözləri eşidin.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 Ağzımı bu məsəllə açıb Keçmişdəki müəmmaları bəyan edəcəyəm.
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 Bunları eşitmişik, bilirik, Bizə atalarımız nəql edib.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 Bunu onların nəvələrindən gizlətməyəcəyik; Rəbbin həmdə layiq işlərini, Onun qüdrətini, etdiyi xariqələri Gələcək nəsillərə söyləyəcəyik.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 Rəbb öyüd vermək üçün Yaqub nəslinə – İsrailə bir təlim qoydu. Ata-babalarımıza əmr etdi ki, Bu təlimi övladlarına öyrətsin.
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 Qoy gələcək nəsil də bilsin, Gələcəkdə doğulacaq övladlar da Balalarına bu təlimi verə bilsin.
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 Qoy ümidlərini Allaha bağlasınlar, Allahın işlərini unutmasınlar, Əmrlərini yerinə yetirsinlər.
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 Qoy ata-babaları kimi olmasınlar, Çünki onlar dikbaş, üsyankar bir nəsil idi. Allaha ürəkləri dönük, Könülləri vəfasız idi.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 Efrayim övladları ox-kamanla silahlandılar, Amma döyüş günü tez geriyə qayıtdılar.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 Allahın əhdini pozanlar belə etdilər, Sənin qanunlarınla yaşamaq istəmədilər.
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 Allahın işlərini, Göstərdiyi xariqələrini unutdular.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 Allah Misir torpağında, Soan bölgəsində, Ata-babalarının gözləri önündə xariqələr göstərmişdi.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 Dənizi yarıb onları keçirmişdi, Suları divar kimi saxlamışdı.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 Onlara gündüz buludla, Bütün gecə şəfəq saçan alovla yol göstərmişdi.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 Çöldə qayaları yarmışdı, İçsinlər deyə ümman kimi bol su çıxarmışdı.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 Qayadan suları sel kimi çıxarmışdı, Bu suları çaylar kimi axıtmışdı.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 Amma onlar günah etməyi davam etdirdilər, Səhrada Haqq-Taalaya qarşı üsyankar oldular.
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 İştahaları artdı, yemək tələb etdilər, Ürəklərində Allahı sınağa çəkdilər.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 Allahın əleyhinə belə danışdılar: «Məgər Allah çöldə süfrə qura bilər?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Nə olsun qayaya vuranda sular axdı, Sellər aşıb-daşdı. Görəsən O, çörək verə bilərmi? Xalqına ət verə bilərmi?»
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Rəbb bunu eşidərkən qəzəbləndi, Yaquba qarşı alovunu yerə tökdü, İsrailə qarşı hiddəti artdı.
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 Çünki onlar Allaha inanmırdılar, Onun qurtuluşuna arxalanmırdılar.
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 Bununla belə, uca səmaya əmr etdi, Göylərin qapılarını açdırdı.
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 Onlara yemək üçün manna yağdırdı, Göylərin taxılını verdi.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 İnsan mələklərin çörəyindən yedi, Onlara doyunca yemək verildi.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 Göylərdə şərq küləyini əsdirdi, Qüdrəti ilə cənub küləyini gətirdi.
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 Başlarına toz kimi ət yağdırdı, Onlara dənizdəki qum qədər quşlar göndərdi.
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 Düşərgələrinin ortasına, Qaldıqları yerin ətrafına səpələdi.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 Onlar doyunca, çox yedi, İştahaları çəkən şeyləri onlara verdi.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 Lakin iştahaları qurtarmamış, Yemək ağızlarında olarkən
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 Allah onlara qarşı hiddətini artırdı, Ətli-canlılarını qırdı, İsrail igidlərini vurub yerə sərdi.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 Bununla belə, günahlarını davam etdirdilər, Onun xariqələrinə inanmadılar.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 Buna görə də günlərini puç etdi, Dəhşətlə ömürlərini sona yetirdi.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 Ölənləri görüb Allahı axtardılar, Geri dönüb Allahı səylə aradılar.
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 Yadlarına düşdü ki, Allah onların Qayası idi, Allah-Taala onların Satınalanı idi.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 Lakin ağızları ilə Ona yaltaqlanırdılar, Dilləri ilə Ona yalan danışırdılar.
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 Qəlblərində Ona qarşı dönük olmuşdular, Əhdinə vəfasız çıxmışdılar.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 Allah isə rəhmlidir, günahı bağışlayır, Günahkarı yox etmir. Dəfələrlə qəzəbini saxlayır, Hiddətini tamamilə oyanmağa qoymayır.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 Yada saldı ki, onlar yalnız bəşərdir, Onlar əsən, geri dönməyən küləyə bənzəyir.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 Neçə dəfə səhrada Ona qarşı üsyankar oldular, Neçə dəfə çöllükdə Onu kədərləndirdilər!
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 Allahı dönə-dönə sınadılar, İsrailin Müqəddəsinin xətrinə dəydilər.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 Xatırlamadılar Onun qüdrətini, Düşməndən azad etdiyi günü,
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 Misirdə göstərdiyi əlamətləri, Soan bölgəsində göstərdiyi möcüzələri.
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 Misirlilər sulardan içə bilməsinlər deyə Suları qana döndərib çaylardan axıtmışdı.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 Onları göndərdiyi mozalanlara yem etmişdi, Göndərdiyi qurbağalar ölkələrini xarabaya çevirmişdi.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 Əkinlərini tırtıllara, Zəhmətlərinin bəhərini çəyirtkələrə vermişdi.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 Üzümlərini dolu ilə, Firon ənciri ağaclarını şaxta ilə məhv etmişdi.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 Naxırlarını dolu ilə, Sürülərini şimşəklə qırmışdı.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 Onların üzərinə qızğın qəzəbini, Hirsini, hiddətini, dərdləri, Bir qoşun ölüm mələklərini tökmüşdü.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 Qızğın qəzəbinə yol açmışdı, Əsirgəmədən canlarına ölüm vermişdi, Həyatlarına bəla gətirmişdi.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 Hər Misirlinin ilk oğlunu, Ham nəslindən hər kişinin belindən gələn ilk oğlunu qırmışdı.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 Öz xalqını isə qoyun kimi oradan çıxarmışdı, Çöldən onları sürü kimi aparmışdı.
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 Onları qorxudan uzaq, asayiş içində aparmışdı, Düşmənləri isə dənizdə qərq olmuşdu.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 Onları Öz müqəddəs torpağına, Sağ əli ilə aldığı dağlar diyarına gətirdi.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 Onların qarşısından başqa millətləri qovdu, Torpaqlarını da İsrail qəbilələrinə mülk olaraq payladı, Yaşamaq üçün yurd-yuvalarını onlara verdi.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 Lakin onlar Allah-Taalanı sınadılar, Ona qarşı üsyankar oldular, Göstərişlərinə əməl etmədilər.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 Ataları kimi dönüklük və xəyanət etdilər, Xarab kamandan atılan ox kimi əyri getdilər.
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 Onu səcdəgahları ilə qəzəbləndirdilər, Onu yonma bütləri ilə qısqandırdılar.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 Bunları eşidən Allah çox hiddətləndi, İsraili tamamilə rədd etdi.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 İnsanlar arasında qaldığı çadırını, Şilodakı məskənini tərk etdi.
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 Qüdrətini əsarətə, Şərəfini düşmən əlinə təslim etdi.
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 Öz xalqını qılıncdan keçirtdi, Öz irsini qəzəbinə düçar etdi.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 İgidləri alov uddu, Nişanlı qızlara toy çalınmadı.
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 Kahinləri qılınclarla qırıldı, Arvadları dul qaldı, gözlərinin yaşı qurudu.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 O zaman Xudavənd yuxulu insan kimi oyandı, Sanki şərabın təsirindən ayılan bir pəhləvandır.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 Düşmənlərini vuraraq geri atdı, Əbədi olaraq onları rüsvay etdi.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 Yusifin nəslini rədd etdi, Efrayim qəbiləsini seçmədi.
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 Yəhuda qəbiləsini, Sevdiyi Sion dağını seçdi.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 Öz Müqəddəs məkanını səma kimi, Əbədi qurduğu dünya kimi tikdi.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 Çoban olan qulu Davudu seçdi, Onu qoyun ağıllarından götürdü.
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 Əmlik quzuların qayğısına qalanı gətirdi, Xalqı Yaqub nəslinin və Öz irsi İsrailin çobanı etdi.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 Davud onları kamil ürəklə otardı, Əlindən gələn məharətlə onları irəli apardı.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
