< Zəbur 147 >
1 Rəbbə həmd edin! Allahımızı tərənnüm etmək nə qədər yaxşıdır! O buna layiqdir, Ona həmdlər söyləmək xoşdur!
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 Rəbb Yerusəlimi bərpa edər, İsrailin əsarətdə olanlarını yığıb-gətirər.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 O, sınıq qəlblərə şəfa verər, Yaralarını sarıyar.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Ulduzların sayını hesablar, Hər birini öz adı ilə çağırar.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 Xudavəndimiz əzəmətlidir, Qüvvəti çoxdur, dərrakəsi hədsizdir!
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 Rəbb məzlumları ayağa qaldırar, Pisləri isə toz-torpaq içinə atar.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Rəbbə şükür nəğməsi söyləyin, Allahımızı lira ilə tərənnüm edin!
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 O, göyləri buludlarla bürüyər, Yer üzünü yağışla təmin edər, Dağlarda ot bitirər.
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 O, heyvanlara yem verər, Çığırışan quzğun balalarını yemlər.
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 O, güclü atlardan zövq almaz, Qüvvətli addımlardan razı qalmaz.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 Amma Rəbb Ondan qorxanlardan, Onun məhəbbətinə ümid bağlayanlardan razı qalar.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 Ey Yerusəlim, Rəbbi mədh et! Ey Sion, Allahına həmd et!
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Çünki darvazalarının cəftələrini bərkidər, Sənin əhalinə bərəkət verər.
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 Sərhədinə əmin-amanlıq, Sənə doyunca əla taxıl yetirər.
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Kəlamını yer üzünə yollar, Onun sözü tez yayılar.
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Ağ yun kimi qar yağdırar, Kül kimi qırov salar.
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 Parça-parça dolu tökər. Onun soyuğuna kim dözə bilər?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 Buyruq verəndə buz əriyər, Külək əsdirəndə sular sel tək axar.
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 O, Yaqub nəslinə sözlərini, İsraillilərə qanun və hökmlərini bildirir.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 Başqa millətlər üçün belə etməyib, Heç birinə hökmlərini bildirməyib. Rəbbə həmd edin!
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!