Süleymanin Məsəlləri 20
1 Şərab insanları ələ salar, Kefləndirici içki onları dalaşdırar, Sərxoş olan müdrik olmaz.
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Padşahın vahiməsi aslan nərəsinə bənzər, Onu əsəbləşdirən canını itirər.
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Münaqişədən çəkinmək insana şərəf gətirər, Hər səfeh davaya girişər.
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 Mövsümündə kotan sürməyən tənbəl əkinçi Biçin vaxtı heç nə tapmaz.
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Ürəyin düşüncələri dərin sulara oxşar, Dərrakəli adam onu çəkib çıxarar.
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 İnsanların çoxu sədaqətindən dəm vurar. Amma sadiq adamı haradan tapmaq olar?
A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
7 Saleh kamalı ilə yaşar, Özündən sonra gələn nəsli bəxtiyar olar.
A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
8 Nə zaman ki padşah hökm üçün taxta çıxar, Gözləri ilə bütün pisliyi sovurar.
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Kim deyər ki, qəlbimi təmizləmişəm, Günahımı silmişəm?
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
10 Aldadıcı ölçü, aldadıcı çəki – Hər ikisi Rəbdə ikrah yaradar.
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
11 Hətta uşaq da əməlləri ilə, İşlərinin saf, doğru, yoxsa əksinə olması ilə tanınar.
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
12 Eşidən qulaq, görən gözlər – Bunların hər ikisini yaradan Rəbdir.
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
13 Sevmə yatmağı, yoxsullaşarsan, Ayıq ol, onda bol çörəyə çatarsan.
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14 Müştəri deyər: «Pisdir, pis maldır», Amma alıb gedəndə özünü öyər.
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Qızıl və çox yaqut var, Amma ağıllı söz danışan dil qiymətli cəvahirdir.
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 Özgəyə zamin duranın libasını al, Onu qəriblər üçün girov saxla.
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Kələklə əldə edilən çörək əvvəlcə şirin olar, Axırda ağzı çınqılla doldurar.
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
18 Nəsihət alaraq möhkəm qərar çıxar, Müharibəni sağlam məsləhətlə apar.
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Sözgəzdirən sirləri açıb yayar, Gərək boşboğaza qoşulmayasan.
Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
20 Kim ki atasına, anasına qarğış edər, Zülmətə düşərkən çırağı sönər.
A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 Tələsik alınan mülk Axırda xeyir gətirməz.
A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Demə «bu pisliyin əvəzini çıxacağam» Rəbbi gözlə, qoy O səni xilas etsin.
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Fərqli çəki daşları Rəbdə ikrah yaradar, O, aldadıcı tərəzidən xoşlanmaz.
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 Kişiyə addım atdıran Rəbdir. Bəs tutduğu yolu insan necə anlasın?
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
25 Düşünmədən nəzir edən özünü tələyə salar, Sonra öz əhdi barədə çox fikirləşməli olar.
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Hikmətli padşah pisləri sovurar, Onlar dəyirman daşında üyüdülər.
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 İnsanın ruhu Rəbbin çırağıdır, Daxilinin dərin yerlərini araşdırar.
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 Padşahı məhəbbət və sədaqət qoruyar, Taxtını xeyirxahlıq möhkəm saxlar.
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
29 Gəncləri qüvvəti şərəfləndirər, Ağ saçlar qocalara zinət verər.
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
30 Yaralayıcı zərbələr pis insanı düzəldə bilər, Kötəkləmək daxilin dərin yerlərinə təsir edə bilər.
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
