Süleymanin Məsəlləri 18
1 Tənhalığı sevən niyyətinin ardınca düşür, Sağlam şüura zidd gedir.
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2 Axmaq dərrakəni deyil, Fikrini ortaya tökməyi sevir.
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3 Şər insanla hörmətsizlik, Şərəfsizliklə rüsvayçılıq gələr.
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4 Dilin sözlərindən dərin sular yaranar, Hikmət qaynağından çay axar.
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5 Məhkəmədə salehi haqsız çıxarmaq üçün Pis adama tərəfkeşlik etmək yaxşı deyil.
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6 Axmağın dili münaqişəyə girişər, Ağzı özünü döydürər.
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7 Axmağın ağzı onu bəlaya salar, Dili canına tələ qurar.
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8 Qeybətçinin sözləri şirin tikələrə bənzər, Mədənin ən dərin yerlərinə düşər.
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9 Ləng işləyən dağıdıcıya yoldaşdır.
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10 Rəbbin adı qüvvətli bir qaladır, Saleh qaçıb ona pənah aparır.
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11 Varlı üçün sərvəti ona qala şəhəridir, Öz gümanında özü üçün pənah hasarı tikir.
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12 Ürəyin təkəbbürü əcəldən əvvəl gələr, İtaətkarlıq şərəfdən əvvəl gələr.
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13 Eşitməzdən qabaq cavab vermək Səfehlik və rüsvayçılıqdır.
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14 Xəstənin ürəyi bütün ağrıları çəkər. Amma ürəyi sınıqdırsa, buna necə dözər?
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15 Dərrakəli ürək bilik qazanar, Hikmətlinin qulağı bilik axtarar.
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16 İnsanın hədiyyəsi ona yol açar, Böyük adamların hüzuruna aparar.
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17 İddiasını əvvəl deyən haqlı görünər, Amma əleyhdarı gəlib onu istintaq edər.
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18 Püşk atmaq davaları yatırar, Savaşanları bir-birindən ayırar.
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19 İncik qardaşın könlünü almaq qalalı şəhəri almaqdan daha çətindir, Belə davalar qapısı cəftəli qala kimidir.
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20 İnsanın qarnı ağzının bəhəri ilə, Dilinin səmərəsi ilə doyar.
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21 Ölüm və həyat dilin əlindədir, Onu sevənlər barından yeyir.
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22 Arvad alan uğur qazanar, Rəbbin razılığını alar.
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23 Yoxsul rəhm istəyər, Zəngin isə sərt cavab verər.
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24 Dost çoxaldan öz-özünü yıxar, Amma qardaşdan daha yaxın dost da var.
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
