Süleymanin Məsəlləri 17
1 Quru bir loğması olan dinc ev Münaqişəli olan, ziyafət dolu evdən yaxşıdır.
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 Ağıllı nökər adbatıran oğlun ağası olar, Qardaşlar arasında miras payı alar.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 Qızıl-gümüş isti kürədə yoxlanar, Rəbb isə ürəyi araşdırar.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 Pis adamın diqqəti şər ağızdadır, Yalançı fitnəkarın sözlərinə qulaq asır.
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 Yoxsula rişxənd edən Yaradanına xor baxır, Başqasının bəlasına sevinən cəzasız qalmır.
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 Nəvələr ahılların tacıdır, Oğulların şərəfi atalarıdır.
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 Sarsağa bəlağətli söz yaraşmadığı kimi Əsilzadəyə də yalançı dil yaraşmaz.
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Rüşvət verənin gözündə rüşvət bir tilsimdir, Çünki hansı tərəfə getsə, uğur gətirir.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 Günahı örtən məhəbbət axtarar, Sözgəzdirən əziz dostları ayırar.
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Qanan insan üçün bir irad Axmağa vurulan yüz zərbədən də artıq təsir edir.
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 Pis insan ancaq üsyankarlıq axtarar, Onun əleyhinə qəddar qasid göndərilər.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Balalarını itirmiş bir ayıya rast gəlmək Səfahətə batmış axmaqla rastlaşmaqdan yaxşıdır.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 Kim yaxşılıq əvəzinə pislik etsə, Evindən pislik ayrılmaz.
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 Davanın başlanması su bəndinin açılmasına bənzər, Dava başlanmamış münaqişəni tərk et.
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 Şərə haqq vermək, salehi məhkum etmək – Hər ikisi Rəbdə ikrah yaradır.
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 Axmaq hikmət qazanmaq istəməz, Bunun üçün pul sərf etmək fayda verməz.
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 Dost hər zaman sevər, Qardaş dar gün üçün doğular.
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 Qanmaz başqası ilə əlbir olar, O, qonşusuna zamin durar.
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 İtaətsizliyi sevən münaqişəni sevər, Qapısını ucaldan əcəlini səslər.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 Əyri ürəkli xeyir tapmaz, Hiyləgər dilli insanı bəlaya salar.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 Axmağın atası dərdə düşər, Sarsağın atasının sevinci itər.
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 Ürək sevinci can üçün ən yaxşı məlhəmdir, Könlün sınması sümükləri qurudar.
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 Şər qoltuğuna rüşvət götürər ki, Ədalət yollarını pozsun.
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 Qanan adam hikmətə baxar, Axmağın gözləri dünyanın o tayını axtarar.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 Axmaq oğul atasına qəm-kədər verər, Onu doğan anasını qubarladar.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 Saleh insanı cərimə etmək yaxşı deyil, Əsilzadəni düzlüyünə görə döymək yaxşı deyil.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 Çoxbilən az danışar, Müdrik həlimlik ruhunda olar.
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 Səfeh belə, sakit dayansa, hikmətli hesab edilər, Ağzını yumsa, dərrakəli görünər.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
