Süleymanin Məsəlləri 16
1 Ürəyin fikirləri insandan, Dilin cavabı isə Rəbdəndir.
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 İnsanın bütün yolları öz gözündə təmiz sayılar, Lakin Rəbb ürəkləri yoxlar.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Görəcəyin işləri Rəbbə ver, Onda niyyətlərin yerinə yetər.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 Rəbb hər şeyi məqsədinə müvafiq yaradıb, O, pis insanı bəla günü üçün yaradıb.
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Rəbb qəlbi təkəbbürlülərdən ikrah edər, Doğrudan da, onlar cəzasız qalmaz.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 Xeyirxahlıq və sədaqət hər təqsiri kəffarə edər, İnsan Rəbb qorxusuna görə pislikdən dönər.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Rəbb insanın həyatından razı qaldısa, Düşmənlərini belə, onunla barışdırar.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 Salehliklə qazanılan az şey Haqsız yolla olan bol gəlirdən yaxşıdır.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 İnsan ürəyində özü üçün yol qurar, Amma Rəbbin verdiyi istiqamətlə addımlar.
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Padşah uzaqgörənliklə dilindən sözlər çıxarar, Qoy onda məhkəmədə ədalətdən yan keçməsin.
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11 Rəbb düzgün tərəzi və çəkini tələb edər, O, torbadakı hər çəki daşını müəyyən edər.
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12 Şər iş görmək padşahlarda ikrah yaradar, Çünki salehliklə taxtlar möhkəm olar.
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13 Saleh adamın dili padşahları razı salar, Onlar düz danışanı sevər.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14 Padşahın hiddəti ölüm elçisidir, Amma hikmətli insan bu hiddəti yatırar.
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 Padşahın üzü nuranidirsə, demək, həyat var, Razılığı yaz yağışı gətirən buluda oxşar.
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16 Qızıldan çox hikmət qazanmaq yaxşıdır, Gümüşü yox, idrakı yığmaq üstün tutular.
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 Əməlisalehlər pislikdən dönmək yolunu tutar, Yoluna diqqət edən canını qoruyar.
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18 Əcəldən əvvəl təkəbbür gələr, Fəlakətdən əvvəl lovğalıq ruhu gələr.
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19 Məzlumlar arasında sadə qəlbli olmaq Təkəbbürlülərlə talan malı bölüşdürməkdən yaxşıdır.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 Sözdən hikmət alan xeyir tapar, Rəbbə güvənən insan nə bəxtiyardır!
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 Qəlbində hikmət olan dərrakəli adlanar, Şirin dilli olan müdrikliyi artırar.
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 Ağıl insan üçün həyat çeşməsidir, Axmağa tərbiyə vermək səfehlikdir.
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 Hikmətlinin ürəyi dilinə tərbiyə verir, Ağzındakı müdrik sözləri artıq edir.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24 Xoş sözlər sanki pətəkdə baldır, Cana şirinlik, sümüklərə şəfadır.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 Yol var ki, insanın qarşısında düz görünür, Amma sonu ölümdür.
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26 Əməkçi qarnı üçün zəhmət çəkir, Aclıq onu məcbur edir.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27 Yaramaz şər quyusu qazar, Dili alov kimi yandırıb-yaxar.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28 Hiyləgər adam dava yaradar, Qeybətçi əziz dostları ayırar.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 Zorakı qonşularını aldadar, Onları yaxşı olmayan yola aparar.
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30 Niyyəti hiyləli olan göz vurar, Dodaq büzər, şər qurar.
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31 Ağaran saçlar şərəf tacıdır, Salehlik yolunun qazancıdır.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 İgid olmaqdan səbirli olmaq yaxşıdır, Nəfsə hakim olmaq şəhəri almaqdan üstündür.
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Ətəyin üstünə püşk atılar, Amma hökm Rəbdən gələr.
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
