Süleymanin Məsəlləri 14
1 Hikmətli qadın evini qurar, Səfeh qadın onu öz əli ilə uçurar.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 Düz yol tutan Rəbdən qorxar, Yolunu azan Ona xor baxar.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 Səfeh lovğa sözlərinə görə kötək qazanar, Hikmətlinin dili onu qoruyar.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Öküz olmayan yerdə axur təmiz olar, Amma bol məhsul öküzün gücü ilə yaranar.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 Doğru şahid yalan deməz, Yalançı şahid yalandan üzə durar.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 Rişxəndçi hikmət axtaranda onu tapmaz, Dərrakəli adama bilik tapmaq asan olar.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Axmağın qarşısından çəkil, Onun dilində ağıllı söz tapmazsan.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Uzaqgörən hikməti ilə öz yolunu anlar, Axmaq səfehliyi ilə öz-özünü aldadar.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Səfehlər günaha rişxənd edər, Əməlisalehlər bir-birini məmnun edər.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 Ürək öz dərdini bilər, Özgələr onun sevincinə şərik olmaz.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 Şərin evi tar-mar olar, Əməlisalehlərin yurdu çiçək açar.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Yol var ki, insanın qarşısında düz görünür, Amma sonu ölümdür.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Ürək güləndə də qəmli olar, Sevincin sonunda da kədər var.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Azğın ürəklilər öz yollarının bəhrəsini doyunca yeyir, Yaxşı adam isə əməlinin əvəzini alır.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Cahil hər sözə inanar, Uzaqgörən hər addımına nəzər salar.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 Hikmətli qorxub pislikdən dönər, Axmaq ehtiyatsızdır, özünə güvənər.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 Hövsələsiz səfeh-səfeh iş görər, Pisniyyət adama nifrət edilər.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 Cahil səfehliyi irs alar, Uzaqgörənin başına bilik tacı qoyular.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Pislər yaxşıların qarşısında, Şər adam isə salehin qapısında əyilər.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 Yoxsula qonşusu da nifrət edər, Zəngini isə çox adam sevər.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 Qonşusuna xor baxan günaha batar, Məzluma səxavət göstərən nə bəxtiyardır!
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Şər quranlar yolundan azmırlarmı? Məqsədi xeyirxahlıq olan xeyirxahlığa, sədaqətə çatar.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 Hər zəhmətdə bir fayda var, Boş sözlər insanı ehtiyac içində qoyar.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 Hikmətlinin başına sərvət tacı qoyular, Axmaqlar səfehliyi ilə tanınar.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 Doğru şahid canları qurtarar, Yalançı şahid hiylə qurar.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 Rəbdən qorxan tam arxayındır, Çünki Rəbb onun övladlarının pənahıdır.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 Rəbb qorxusu həyat qaynağıdır, İnsanı ölüm tələsinə düşməkdən geri qaytarır.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 Padşahın əzəməti xalqın çoxluğu ilə bilinər, Əgər təbəələri olmasa, hökmdar süqut edər.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 Gec qəzəblənənin böyük dərrakəsi var, Hövsələsizlərdən səfehlik çıxar.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 Ürəyin rahatlığı cana həyat verər, Paxıllıqsa sümükləri çürüdər.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 Kasıba zülm edən Yaradanına xor baxar, Yoxsula lütf göstərən Ona hörmət edər.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Şər adam pisliyi üzündən qovular, Salehin ölümündə belə, pənahı var.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Hikmət dərrakəlinin qəlbində özünə rahat yuva qurar, Hətta axmaqların arasında da bəlli olar.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Salehlik bir milləti ucaldar, Günah ümmətləri utandırar.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 Padşah ağıllı qulundan razı qalar, Adbatıransa onun qəzəbinə düçar olar.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
