Əyyub 33
1 Əyyub, indisə mənim sözümü dinlə, Hər kəlməmə qulaq as.
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Bax ağzımı açıram, Dilim bu sözləri deyir.
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Sözlərim səmimi ürəkdən gəlir, Dodaqlarım biliyi doğru söyləyir.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 Məni Allahın Ruhu yaratdı, Külli-İxtiyarın nəfəsi mənə həyat verdi.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Əgər əlindən gəlirsə, mənə cavab ver, Sıraya düz sözlərini, qarşımda dayan.
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 Mən də Allahın nəzərində sənin kimiyəm, Mən də palçıqdan düzəldilmişəm.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Dəhşətimdən vahiməyə düşmə, Bu hücumum sənə ağır gəlməsin.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Həqiqətən, səsin hələ qulaqlarımdadır, Belə demişdin:
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 “Pakam, günahsızam, Təmizəm, təqsirsizəm.
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 Yenə də Allah mənə qarşı bəhanə axtarır, Məni Özünə düşmən sayır.
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 Ayaqlarımı buxovlayır, Bütün yollarıma göz qoyur”.
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Amma qoy bunu sənə söyləyim ki, Sən bu barədə haqsızsan, Çünki Allah insandan böyükdür.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 İnsanın heç bir sözünə cavab vermir deyə Niyə Onunla çəkişirsən?
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Çünki insan anlamasa da, Allah bu və ya digər yolla danışır.
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 Yuxuda, gecə röyalarında, İnsanlar dərin yuxuya qərq olanda, Yataqda yatanda
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 İnsanın qulağını açır, Xəbərdarlıq edərək onu qorxudur ki,
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 İnsan şər iş görməkdən dönsün, Təkəbbürdən uzaq olsun.
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 İnsanın canını quyudan, Həyatını qılıncla həlak olmaqdan qurtarır,
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 İnsanı yatağında ağrılarla, Sümüklərini kəsilməyən sızıltılarla yola gətirir.
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 Belə ki könlündən yemək keçmir, Ən ləziz yeməkdən iyrənir.
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 Əti tökülür, görünməz hala düşür. Görünməyən sümükləri üzə çıxır.
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 Canı quyuya, Həyatı ölüm mələklərinə yaxınlaşır.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 İnsana əməlisalehliyini bəyan etmək üçün Min mələyin içindən bir mələk, bir vasitəçi olsa,
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 O zaman Allah ona rəhm edib deyər: “Onu quyuya düşməkdən qurtar, Onun üçün kəffarə tapmışam”.
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 Onda bədəni uşaq bədəni kimi təzə olar, Yeniyetməlik dövrünə qayıdar.
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 Dua edəndə Allah ondan razı qalar, Sevinərək Allahın üzünü görər, Allah onun vəziyyətini düzəldər.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 Sonra insanların önündə nəğmə söyləyər: “Günah işlədib doğru yoldan azmışdım, Allah mənə layiq olduğum cəzanı vermədi.
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 Canımı quyuya düşməkdən qurtardı, Həyatım nur görəcək”.
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Bax Allah bütün bunları insanlara Ya iki dəfə ya da üç dəfə edər ki,
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 Onların canını quyudan xilas etsin, Onlar həyatın nurunu görsün.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Yaxşı dinlə, Əyyub, bir qulaq as, Sakit ol, qoy danışım.
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Əgər deməyə sözün varsa, mənə cavab ver, Danış, çünki səni haqlı çıxarmaq istəyirəm.
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 Sözün yoxsa, mənə qulaq as, Sakit ol, qoy sənə hikmət öyrədim».
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
