Əyyub 32
1 Beləliklə, bu üç kişi artıq Əyyuba cavab verməyi dayandırdı, çünki Əyyub öz gözündə saleh idi.
Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
2 Amma Əyyub özünü Allahdan da saleh saydığı üçün Ram nəslindən Buzlu Barakelin oğlu Elihu ona qarşı qəzəbdən alovlandı.
Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
3 Elihu Əyyubun üç dostuna görə də hirsindən alışıb-yandı, çünki düzgün cavab tapmayıb Əyyubu günahkar çıxartdılar.
De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
4 Elihu Əyyubla danışmaq üçün növbəsini gözləyirdi, çünki əvvəlkilər yaşca ondan böyük idi.
Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
5 Bu üç nəfərin daha sözü qalmadığını görəndə o, hirsindən alışıb-yandı.
De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
6 Buzlu Barakelin oğlu Elihu belə dedi: «Mən yaşca kiçiyəm, sizsə yaşlısınız. Ona görə çəkindim, Bildiyimi sizə söyləməyə qorxdum.
És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
7 Dedim “qoy danışsın çox uzun ömür sürənlər, Qoy hikmət öyrətsin çox illərin şahidləri”.
Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
8 Həqiqətən, insanda olan ruh, Külli-İxtiyarın nəfəsi insana ağıl verir.
Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
9 Hikmət yaşda olmaz, Ədaləti dərk etmək yaşa baxmaz.
Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
10 Ona görə deyirəm ki, məni dinləyin, Qoy mən də bildiyimi söyləyim.
Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
11 Siz danışarkən mən gözlədim, Siz sözləri araşdırarkən fikirlərinizi dinlədim.
Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
12 Bütün diqqətimi sizə tərəf çevirdim, Amma heç biriniz Əyyuba haqsızlığını sübut etmədiniz, Onun dediklərinə cavab vermədiniz.
Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
13 Əsla deməyin ki, hikmət tapmışıq, Haqsızlığını insan yox, Allah ona sübut etsin.
Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
14 Amma Əyyubun sözlərinin hədəfi mən deyiləm, Sizin sözlərinizlə ona cavab verməyəcəyəm.
Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
15 Onlar məəttəl qaldılar. Artıq cavab tapmadılar. Deməyə sözləri qalmadı.
Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
16 Onlar danışmırlar, dayanıblar, Cavab vermirlər deyə Mən gözləməliyəmmi?
Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
17 Amma deməyə sözüm var, Mən də bildiyimi söyləyim.
Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
18 Çünki sinəm sözlə doludur, Köksümdəki ruh məni sıxır,
Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
19 Az qalır açılmamış şərab kimi, Təzə tuluqlar kimi bağrım çatlasın.
Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
20 Qoy danışım, rahatca nəfəs alaram, Dil açıb cavab verim.
Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
21 Heç kimin tərəfini saxlamayacağam, Heç kimə yaltaqlıq etməyəcəyəm.
Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
22 Çünki yaltaqlıq nədir bilmərəm, Yoxsa Yaradanım məni yox edər.
Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
