< Əyyub 23 >

1 Əyyub belə cavab verdi:
Felele pedig Jób, és monda:
2 «Bu gün də acı-acı şikayət edəcəyəm, Naləmə baxmayaraq üstümdə Allahın əli ağırdır.
Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
3 Kaş biləydim Onu harada tapmaq olar, Məskəninə çatmaq olar.
Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
4 O zaman davamı Onun hüzurunda dilə gətirərdim, Dəlillərimi dalbadal düzərdim.
Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
5 Mənə verəcəyi cavabı öyrənərdim, Dediyini dərk edərdim.
Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
6 Əzəməti, qüdrəti ilə əleyhimə çıxardımı? Xeyr, yəqin sözümə qulaq asardı.
Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
7 Hüzurunda bir haqlı insan mübahisə etsəydi, Mən hakimimin yanında haqq qazanardım.
Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
8 Şərqə getsəm, Allah orada deyil, Qərbə getsəm, Onu tapa bilmirəm.
Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.
9 O, şimalda işləsə, gözüm seçməz, Cənuba dönsə, Onu görə bilmərəm.
Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.
10 Amma tutduğum yolu O tanıyır, Məni sınayan zaman qızıl kimi çıxaram.
De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
11 Hər addımını yaxından izlədim, Azmadan yoluna bağlı qaldım.
Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.
12 Ağzından çıxan əmrlərdən ayrılmadım, Gündəlik çörəkdən çox ağzından çıxan sözləri qiymətləndirdim.
Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
13 O təkbaşına dayanıb, kim Onu döndərə bilər? Könlü nə istəsə, onu edər.
Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
14 Mənimlə bağlı qərarını yerinə yetirəcək, Belə fikirləri çoxdur.
Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.
15 Ona görə hüzurunda dəhşətə gəlirəm, Bunları düşünəndə Ondan vahimələnirəm.
Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.
16 Allah qəlbimin cəsarətini qırdı, Külli-İxtiyar məni qorxuya saldı.
Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
17 Sifətimi qatı qaranlıq bürüsə belə, Məni zülmət susdura bilməz.
Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!

< Əyyub 23 >