< Əyyub 17 >
1 Taqətim kəsilir, günlərim batır, Məni məzar gözləyir.
Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
2 Həqiqətən, ətrafıma rişxəndçilər yığılır, Gözüm onların düşmənçiliyini görür.
Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
3 Ey Allah, Öz hüzurunda mənə zəmanət ver. Başqa kim var ki, mənə zamin dursun?
Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
4 Çünki onların qəlbini anlayış üçün bağladın, Ona görə onlara zəfər qazandırmayacaqsan.
Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
5 Pul üçün dostlarını satanın Övladlarının işığı sönəcək.
A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
6 Allah məni insanların dilinə saldı, Üzümə tüpürdülər.
Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
7 Gözümün nuru kədərdən qaraldı, Bütün əzalarım kölgə kimi qaldı.
A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
8 Buna əməlisaleh insanlar mat qalıb, Günahsızlar allahsızlara qarşı çıxır.
Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
9 Saleh insanlar öz yolunu tutur, Əlitəmiz olanlar getdikcə güclənir.
Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
10 Amma hamınız qayıdıb gəlsəniz, Aranızdan bir hikmətli insan tapmaram.
Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
11 Günlərim ötüşdü, Fikirlərim, arzularım pərən-pərən düşdü.
Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
12 Onlar gecəni gündüzə çevirir, “Zülmətə işıq yaxındır” deyir.
Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
13 Əgər ölülər diyarını evimdir deyə gözləsəm, Yatağımı qaranlıqda sərsəm, (Sheol )
Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol )
14 Qəbirə “atam sənsən”, Qurda “anam-bacım sənsən” desəm,
A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
15 Ümidim hara gedər? Mənim ümidimi kim görər?
Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
16 Ümid mənimlə ölülər diyarınamı düşər? Mənimlə birgə torpaq altınamı girər?» (Sheol )
Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban. (Sheol )