< Əyyub 15 >

1 Temanlı Elifaz belə cavab verdi:
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
2 «Müdrik insan boş sözlərlə cavab verərmi? Köksünü şərq küləyi ilə doldurarmı?
Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
3 Faydasız sözlərlə, dəyərsiz nitqlərlə Mübahisə etmək olarmı?
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
4 Amma sən Allah qorxusunu bir kənara qoyursan, Allah hüzurunda düşünməyə mane olursan.
Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
5 Çünki sənin ağzın günahdan dərs alıb, Hiyləgərlərin dili ilə danışırsan.
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
6 Səni məhkum edən mən deyiləm, öz dilindir. Dodaqların öz əleyhinə şəhadət edir.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
7 İlk doğulan insan sənsənmi? Yoxsa dağlardan da əvvəl sən var olmusan?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
8 Allahın sirrinəmi qulaq asmısan? Təkcə özünümü müdrik sayırsan?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
9 Sən nəyi bilirsən ki, biz onu bilmirik? Sənin dərk etdiyin nədir ki, biz onu dərk etmirik?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
10 Bizdə ağsaçlı da, yaşlı da var, Onlar atandan da yaşlı olar.
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
11 Sənə Allahın təsəllisi, Söylədiyi xoş sözlər kifayət deyilmi?
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
12 Niyə qəlbin səni belə çaşdırır, Gözlərindən od çıxır?
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
13 Niyə Allaha qəzəbini göstərirsən, Dilindən belə sözlər çıxır?
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
14 İnsan, həqiqətən, təmiz ola bilərmi? Qadından doğulan insan saleh ola bilərmi?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
15 Allah müqəddəslərinə belə, etibar etmirsə, Göylər belə, Onun gözündə təmiz deyilsə,
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
16 Haqsızlığı su kimi içən, İyrənc, korlanmış insana O etibar edərmi?
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17 Dinlə məni, sənə deyim, Gördüyümü bəyan edim –
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18 Hikmətli adamların dediklərini, Atalarından alıb gizlətmədiyi şeyləri.
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19 O atalar ki ölkə yalnız onlara verilmişdi, Aralarına yadelli girməmişdi.
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20 Pis insan həyatı boyu əzab çəkir, Zorakı adama ayrılan illərin sayı bilinir.
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21 Qulağından dəhşətli səslər əskilmir, Dinc oturanda soyğunçular ona hücum edir.
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22 İnana bilməz ki, qaranlıqdan qurtara bilər, Onu qılınc gözlər.
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23 “Haradadır?” deyib çörək üçün avara gəzər, Qara günlərinin yanında olduğunu bilər.
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24 Ağrı və sıxıntı onu qorxudar, Zəfər çalan padşah kimi onu məğlubiyyətə uğradar.
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25 Çünki Allaha belə, əl uzadıb, Külli-İxtiyara meydan oxuyub.
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26 Dikbaşlıq edib, dəyirmi sipərini tutub, Allahın üstünə hücum çəkir.
Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27 Onun üzü tosqunluqdan şişər, Qarnı nə qədər piyləşər,
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28 O, dağılmış şəhərlərdə, Kimsəsiz, yerlə yeksan olan viranələrdə, Aqibəti dağılmaq olan evlərdə yaşayacaq.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29 Varlı olmayacaq, sərvətləri tükənəcək, Malları ölkəni bürüməyəcək.
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
30 Qaranlıqdan qurtulmayacaq, Pöhrələrini alov tutacaq, Allahın ağzının nəfəsi ilə yox olacaq.
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
31 Qoy boş şeyə güvənərək özünü aldatmasın, Çünki əvəzində nəsibi boşluq olacaq.
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
32 İşi vaxtsız bitəcək, Budağı göyərməyəcək.
Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
33 Qorası tökülən üzüm ağacı kimi, Çiçəyi tökülən zeytun ağacı kimi olacaq.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
34 Çünki allahsız icma qısır olar, Rüşvətxorların çadırı od tutub yanar.
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
35 Onlar bəlaya hamilə olub şər doğar, Bətnləri hiylə ilə dolar».
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.

< Əyyub 15 >