Əyyub 11
1 Naamatlı Sofar belə cavab verdi:
Felele a Naamából való Czófár, és monda:
2 «Bu qədər söz cavabsız qalsınmı? Çox danışan haqlı sayılsınmı?
A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
3 İnsanlar boşboğazlıqlarının qarşısında sussunmu? Sən rişxənd edəndə səni saxlamasınlar?
Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
4 Allaha deyirsən: “İmanda safam, Gözün görür ki, pakam”.
Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
5 Kaş ki Allah danışaydı, Sənə qarşı ağzını açaydı.
De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
6 Səni hikmətin sirlərindən agah etsəydi, Hikmətin çox şaxələri üzə çıxardı. Bil ki, Allah günahlarının neçəsindən keçib.
És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
7 Allahın dərin sirlərini dərk edə bilərsənmi? Külli-İxtiyarın sərhədlərinə çata bilərsənmi?
Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
8 Onlar göylər qədər ucadır, axı nə edə bilərsən? Ölülər diyarından dərindir, nəyi dərk edə bilərsən? (Sheol h7585)
Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg? (Sheol h7585)
9 Meyarı aləmdən uzundur, Dənizlərdən genişdir.
Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
10 Əgər gəlib səni zindana salarsa, məhkum edərsə, Kim Onun qarşısını ala bilər?
Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
11 O, yalançıları tanıyır, Pisliyi görəndə onu dərk edir.
Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
12 Vəhşi eşşək insan olaraq doğulanda Axmaq da ağla gələr.
És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
13 Əgər ürəyini təqdis etsən, Əllərini Ona tərəf uzatsan,
Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
14 Günahın varsa, ondan əl çək, Qoyma pislik çadırında sakin olsun.
Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
15 Onda başını utanmadan dik tutarsan, Sağ-salamat, qorxusuz yaşayarsan.
Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
16 Sən dar gününü unudub Onu axıb-qurtaran bir su kimi yad edərsən.
Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
17 Həyatın gündüzün günəşindən də parlaq olar, Qaranlığın səhər kimi işıqlanar.
Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
18 Çünki ümidin var, sən arxayınsan, Mühafizə olunaraq rahat yatarsan.
Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
19 Yatanda belə, səni qorxudan olmaz, Sənin lütfünü çoxları arzular.
Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
20 Amma pis adamların gözlərinin nuru sönəcək, Onların pənah yeri olmayacaq, Yeganə ümidləri son nəfəslərini vermək olacaq».
De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
