< الأمثال 3 >
يَا ابْنِي لَا تَنْسَ تَعَالِيمِي، وَلْيُرَاعِ قَلْبُكَ وَصَايَايَ. | ١ 1 |
Fiam, tanomat el ne felejtsd s parancsaimat óvja meg a szíved;
لأَنَّهَا تَمُدُّ فِي أَيَّامِ عُمْرِكَ، وَتَزِيدُكَ سِنِي حَيَاةٍ وَسَلاماً. | ٢ 2 |
mert hosszú életet s életnek meg békének az éveit gyarapítják neked.
لَا تَدَعِ الرَّحْمَةَ وَالأَمَانَةَ تَتَخَلَّيَانِ عَنْكَ، بَلْ تَقَلَّدْهُمَا فِي عُنُقِكَ، وَاكْتُبْهُمَا عَلَى صَفْحَةِ قَلْبِكَ، | ٣ 3 |
Szeretet és hűség ne hagyjanak el téged, kösd azokat nyakadra, írjad szíved táblájára;
فَتَحْظَى بِالرِّضَى وَحُسْنِ السِّيرَةِ فِي عُيُونِ اللهِ وَالنَّاسِ. | ٤ 4 |
hogy találj kegyet és kiváló észt Isten és ember szemeiben.
اتَّكِلْ عَلَى الرَّبِّ بِكُلِّ قَلْبِكَ، وَعَلَى فِطْنَتِكَ لَا تَعْتَمِدْ. | ٥ 5 |
Bízzál az Örökkévalóban egész szíveddel, és értelmességedre ne támaszkodjál.
اعْرِفِ الرَّبَّ فِي كُلِّ طُرُقِكَ وَهُوَ يُقَوِّمُ سُبُلَكَ. | ٦ 6 |
Minden útjaidban ismerd meg őt s ő majd egyengeti ösvényeidet.
لَا تَكُنْ حَكِيماً فِي عَيْنَيْ نَفْسِكَ بَلِ اتَّقِ الرَّبَّ وَحِدْ عَنِ الشَّرِّ، | ٧ 7 |
Ne légy bölcs a magad szemeiben, féljed az Örökkévalót és távozz a rossztól.
فَيَتَمَتَّعَ جَسَدُكَ بِالصِّحَّةِ، وَتَتَمَتَّعَ عِظَامُكَ بِالارْتِوَاءِ. | ٨ 8 |
Gyógyítás lesz az testednek, s üdítés csontjaidnak.
أَكْرِمِ الرَّبَّ مِنْ مَالِكَ، وَمِنْ أَوَائِلِ غَلَّاتِ مَحَاصِيلِكَ. | ٩ 9 |
Tiszteld az Örökkévalót vagyonodból s minden termésed zsengéjéből,
فَتَمْتَلِئَ مَخَازِنُكَ وَفْرَةً، وَتَفِيضَ مَعَاصِرُكَ خَمْراً. | ١٠ 10 |
s megtelnek csűreid bőséggel s musttól áradnak el présházaid.
يَا ابْنِي لَا تَحْتَقِرْ تَأْدِيبَ الرَّبِّ وَلا تَكْرَهْ تَوْبِيخَهُ، | ١١ 11 |
Az Örökkévaló oktatását, fiam, meg ne vesd s ne utáld meg fenyítését;
لأَنَّ مَنْ يُحِبُّهُ الرَّبُّ يُؤَدِّبُهُ، وَيُسَرُّ بِهِ كَمَا يُسَرُّ أَبٌ بِابْنِهِ. | ١٢ 12 |
mert a kit szeret az Örökkévaló, azt fenyíti, miként atya, a ki fiát kedveli.
طُوبَى لِلإِنْسَانِ الَّذِي عَثَرَ عَلَى الْحِكْمَةِ وَلِلرَّجُلِ الَّذِي أَحْرَزَ فَهْماً، | ١٣ 13 |
Boldog az ember, ki bölcsességet talált és az ember, ki értelemre szert tett;
لأَنَّ مَكَاسِبَهَا أَفْضَلُ مِنْ مَكَاسِبِ الْفِضَّةِ، وَأَرْبَاحَهَا خَيْرٌ مِنْ أَرْبَاحِ الذَّهَبِ الْخَالِصِ. | ١٤ 14 |
mert jobb az ő megszerzése mint ezüst megszerzése és finom aranynál a jövedelme.
هِيَ أَثْمَنُ مِنَ الْجَوَاهِرِ، وَكُلُّ نَفَائِسِكَ لَا تُعَادِلُهَا. | ١٥ 15 |
Becsesebb az koráloknál, és mind a drágaságaid nem érnek föl vele.
فِي يَمِينِهَا حَيَاةٌ مَدِيدَةٌ وَفِي يَسَارِهَا غِنىً وَجَاهٌ. | ١٦ 16 |
Hosszú élet van jobbjában, baljában gazdagság és dicsőség.
طُرُقُهَا طُرُقُ نِعَمٍ، وَدُرُوبُهَا دُرُوبُ سَلامٍ. | ١٧ 17 |
Útjai kellemesség útjai és mind az ösvényei béke.
هِيَ شَجَرَةُ حَيَاةٍ لِمَنْ يَتَشَبَّثُ بِها، وَهَنِيئاً لِمَنْ يَتَمَسَّكُ بِها. | ١٨ 18 |
Élet fája az a hozzá ragaszkodóknak, és bár ki tartja, boldognak mondható.
بِالْحِكْمَةِ أَسَّسَ الرَّبُّ الأَرْضَ، وَبِالْفِطْنَةِ ثَبَّتَ السَّمَاوَاتِ فِي مَوَاضِعِهَا. | ١٩ 19 |
Az Örökkévaló bölcsességgel alapította a földet, megszilárdította az eget értelemmel;
بِعِلْمِهِ تَفَجَّرَتِ اللُّجَجُ، وَقَطَرَ السَّحَابُ نَدىً. | ٢٠ 20 |
tudása által hasadtak meg a mélységek és a fellegek harmattól csepegtek.
فَلا تَبْرَحْ يَا ابْنِي هَذِهِ مِنْ أَمَامِ عَيْنَيْكَ وَاعْمَلْ بِالرَّأْيِ الصَّائِبِ وَالتَّدْبِيرِ. | ٢١ 21 |
Fiam, ne mozduljanak el szemeid elől, óvd meg a valódi belátást és a meggondolást;
فَيَكُونَ هَذَانِ حَيَاةً لِنَفْسِكَ وَقَلادَةً تُجَمِّلُ عُنُقَكَ. | ٢٢ 22 |
s majd lesznek életül a te lelkednek és kedvességül a te nyakadnak.
فَتَسْلُكُ آنَئِذٍ فِي طَرِيقِكَ آمِناً وَلا تَتَعَثَّرُ قَدَمُكَ. | ٢٣ 23 |
Akkor bizton fogsz járni utadon, s lábadat meg nem ütöd.
إِذَا اضْطَجَعْتَ لَا يَعْتَرِيكَ خَوْفٌ، بَلْ تَرْقُدُ مُتَمَتِّعاً بِالنَّوْمِ اللَّذِيذِ. | ٢٤ 24 |
Ha lefekszel, nem rettegsz, s mikor lefeküdtél, kellemes lesz az álmod.
لَا تَفْزَعْ مِنْ بَلِيَّةٍ مُبَاغِتَةٍ، وَلا مِمَّا يَجْرِي عَلَى الأَشْرَارِ مِنْ خَرَابٍ إِذَا حَلَّ بِهِمْ. | ٢٥ 25 |
Nem kell félned hirtelen rettegéstől s a gonoszoknak zivatarától, midőn megjő.
لأَنَّ الرَّبَّ يَكُونُ مُعْتَمَدَكَ، وَيَصُونُ رِجْلَكَ مِنَ الشَّرَكِ. | ٢٦ 26 |
Mert az Örökkévaló lesz bizodalmad s megőrzi lábadat a kelepczétől.
لَا تَحْجُبِ الإِحْسَانَ عَنْ أَهْلِهِ كُلَّمَا كَانَ فِي وُسْعِكَ أَنْ تَقُومَ بِهِ. | ٢٧ 27 |
Ne vond meg a jót gazdájától, midőn kezed hatalmában van, hogy megtegyed.
لَا تَقُلْ لِجَارِكَ: «اذْهَبِ الآنَ، ثُمَّ عُدْ ثَانِيَةً. غَداً أُعْطِيكَ مَا تَطْلُبُ»، طَالَمَا لَدَيْكَ مَا يَطْلُبُ. | ٢٨ 28 |
Ne mondd felebarátodnak: menj és térj vissza, majd holnap adok – holott van nálad.
لَا تَتَآمَرْ بِالشَّرِّ عَلَى جَارِكَ الْمُقِيمِ مُطْمَئِنّاً إِلَى جُوَارِكَ. | ٢٩ 29 |
Ne koholj felebarátod ellen rosszat, holott ő bizton lakik nálad.
لَا تُخَاصِمْ أَحَداً مِنْ غَيْرِ عِلَّةٍ طَالَمَا لَمْ يُؤْذِكَ. | ٣٠ 30 |
Ne perelj emberrel ok nélkül, ha nem tett veled rosszat.
لَا تَغَرْ مِنَ الظَّالِمِ وَلا تَخْتَرْ طُرُقَهُ. | ٣١ 31 |
Ne irigykedj erőszakos férfira és ne válaszd semmi útját:
لأَنَّ الْمُلْتَوِيَ رِجْسٌ لَدَى الرَّبِّ، أَمَّا الْمُسْتَقِيمُونَ فَهُمْ أَهْلُ ثِقَتِهِ. | ٣٢ 32 |
mert az Örökkévaló utálata az álnok, de egyenesekkel van meghittsége.
لَعْنَةُ الرَّبِّ تَنْصَبُّ عَلَى بَيْتِ الشِّرِّيرِ، لَكِنَّهُ يُبَارِكُ مَسْكَنَ الصِّدِّيقِ. | ٣٣ 33 |
Az Örökkévalónak átka van a gonosznak házában, de az igazak hajlékát megáldja.
يَسخَرُ مِنَ الْمُسْتَكْبِرِينَ السَّاخِرِينَ، وَيُغْدِقُ رِضَاهُ عَلَى الْمُتَوَاضِعِينَ | ٣٤ 34 |
Ha csúfolókkal jár el, megcsúfolja őket, de az alázatosaknak kegyet ád.
يَرِثُ الْحُكَمَاءُ كَرَامَةً، أَمَّا الْحَمْقَى فَيَرْتَدُونَ الْعَارَ. | ٣٥ 35 |
A bölcsek dicsőséget kapnak birtokul, de a balgák szégyent visznek el.