< الأمثال 2 >
يَا ابْنِي إِنْ قَبِلْتَ كَلامِي، وَادَّخَرْتَ وَصَايَايَ فِي قَلْبِكَ، | ١ 1 |
Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,
وَأَرْهَفْتَ أُذُنَكَ إِلَى الْحِكْمَةِ، وَأَمَلْتَ قَلْبَكَ نَحْوَ الْفَهْمِ، | ٢ 2 |
figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;
وَإِنْ نَشَدْتَ الْفِطْنَةَ، وَهَتَفْتَ دَاعِياً الْفَهْمَ. | ٣ 3 |
bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;
إِنِ الْتَمَسْتَهُ كَمَا تُلْتَمَسُ الْفِضَّةُ، وَبَحَثْتَ عَنْهُ كَمَا يُبْحَثُ عَنِ الْكُنُوزِ الدَّفِينَةِ، | ٤ 4 |
ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:
عِنْدَئِذٍ تُدْرِكُ مَخَافَةَ الرَّبِّ وَتَعْثُرُ عَلَى مَعْرِفَةِ اللهِ، | ٥ 5 |
akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.
لأَنَّ الرَّبَّ يَهَبُ الْحِكْمَةَ، وَمِنْ فَمِهِ تَتَدَفَّقُ الْمَعْرِفَةُ وَالْفَهْمُ. | ٦ 6 |
Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;
يَذْخَرُ لِلْمُسْتَقِيمِينَ فِطْنَةً، وَهُوَ تُرْسٌ لِلسَّالِكِينَ بِالْكَمَالِ. | ٧ 7 |
üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,
يَرْعَى سُبُلَ الْعَدْلِ، وَيُحَافِظُ عَلَى طَرِيقِ أَتْقِيَائِهِ. | ٨ 8 |
megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.
حِينَئِذٍ تُدْرِكُ الْعَدْلَ وَالْحَقَّ وَالاسْتِقَامَةَ، وَكُلَّ سَبِيلٍ صَالِحٍ. | ٩ 9 |
Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.
إِنِ اسْتَقَرَّتِ الْحِكْمَةُ فِي قَلْبِكَ وَاسْتَلَذَّتْ نَفْسُكَ الْمَعْرِفَةَ، | ١٠ 10 |
Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.
يَرْعَاكَ التَّعَقُّلُ، وَيَحْرُسُكَ الْفَهْمُ. | ١١ 11 |
Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.
إِنْقَاذاً لَكَ مِنْ طَرِيقِ الشَّرِّ وَمِنَ النَّاطِقِينَ بِالأَكَاذِيبِ. | ١٢ 12 |
Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,
مِنَ الَّذِينَ يَبْتَعِدُونَ عَنْ سَوَاءِ السَّبِيلِ وَيَسْلُكُونَ فِي طُرُقِ الظُّلْمَةِ، | ١٣ 13 |
a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;
الَّذِينَ يَفْرَحُونَ بِارْتِكَابِ الْمَسَاوِئِ، وَيَبْتَهِجُونَ بِنِفَاقِ الشَّرِّ، | ١٤ 14 |
kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;
مِنْ ذَوِي الْمَسَالِكِ الْمُلْتَوِيَةِ وَالسُّبُلِ الْمُعْوَجَّةِ. | ١٥ 15 |
kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.
وَإِنْقَاذاً لَكَ مِنَ الْمَرْأَةِ الْغَرِيبَةِ الْمُخَاتِلَةِ الَّتِي تَتَمَلَّقُكَ بِكَلامِهَا، | ١٦ 16 |
Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;
الَّتِي نَبَذَتْ شَرِيكَ صِبَاهَا وَتَنَاسَتْ عَهْدَ إِلَهِهَا. | ١٧ 17 |
ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.
لأَنَّ بَيْتَهَا يَغُوصُ عَمِيقاً إِلَى الْمَوْتِ، وَسُبُلَهَا تُفْضِي إِلَى عَالَمِ الأَرْوَاحِ. | ١٨ 18 |
Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.
كُلُّ مَنْ يَدْخُلُ إِلَيْهَا لَا يَرْجِعُ وَلا يَبْلُغُ سُبُلَ الْحَيَاةِ. | ١٩ 19 |
Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.
لِهَذَا سِرْ فِي طَرِيقِ الأَخْيَارِ، وَاحْفَظْ سَبِيلَ الأَبْرَارِ، | ٢٠ 20 |
Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.
لأَنَّ الْمُسْتَقِيمِينَ يَسْكُنُونَ الأَرْضَ، وَالْكَامِلِينَ يَمْكُثُونَ دَائِماً فِيهَا. | ٢١ 21 |
Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.
أَمَّا الأَشْرَارُ فَيَنْقَرِضُونَ مِنَ الأَرْضِ، وَالْغَادِرُونَ يُسْتَأْصَلُونَ مِنْهَا. | ٢٢ 22 |
De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.