Matta 17
1 Ooğançe yixhılle yiğ ılğeç'uyle qiyğa, I'see Pyoturiy Yaaq'ubiy mang'una çoc Yəhyer qort'ul sa axtıne insanar deşde suvalqa ılqeebaç'e.
Hat nap múlva magához vette Jézus Pétert, Jakabot és annak testvérét Jánost, és felvitte őket magával egy magas hegyre.
2 Manbışde ulene ögiyl Mana sayangara badalexhena. Mang'un aq'va verığ xhinne hits'ayghar giyğal, tanalqa ali'ıyn karbıd işiğ xhinne capmee-cagvara qeedaxhe.
Elváltozott előttük, és arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig fehér lett, mint a fényesség.
3 Mane gahıl manbışik'le Mısayiy İlyas I'sayka gaf haa'a g'ooce.
És íme, megjelent neki Mózes és Illés, akik beszéltek vele.
4 Pyoturee eyhen: – Yizda Xərna, yişin inyaa vuxhay nimeecad yugda ıxhayn! Vas ıkkanxhee, zı inyaa xhebılle paga alya'as, sa Vas, sa Mısays, sayid İlyasıs.
Péter pedig megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, építünk itt három hajlékot, neked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.“
5 Pyotur yuşan ha'ane gahıl, manbışilqa sa hits'aagharna bulud qabı, əq haa'a. Qiyğa mançençe ses qadayle: – İna Zas geer ıkkanna Dix vorna, Mang'vee Yizde yik'es şadvalla hoole! Mang'ul k'ırı alixhxhe!
Még beszélt, mikor fényes felhő borította be őket, és íme, szózat szólt a felhőből, mondván: „Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok!“
6 Telebabışik'le man g'ayxhı it'umba qəpq'ı'n, aq'vakkena ç'iyelqa dizyabatçe.
És a tanítványok, amint ezt hallották, arcra estek, és igen megrémültek.
7 I'sa manbışisqana qarı, manbışik xıl set'u «Oza qeepxhe, qı'məəq'ənva» eyhe.
Jézus pedig odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel, és ne féljetek!“
8 Manbışe vuk'ulybı ooqa qı'ımee, I'sayle ğayrı vuşucar g'ece deş.
Mikor pedig szemeiket felemelték, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül.
9 Suvayle g'əəmee I'see telebabışik'le eyhen: – İnsanna Dix qik'u üç'ür qa'asmee, şok'le həşde g'acuyn şavuscad yuşan hıma'a.
Mikor a hegyről lejöttek, megparancsolta nekik Jézus: „Senkinek se mondjátok el, amit láttatok, amíg fel nem támadt az Emberfia a halálból.“
10 Telebabışe Mang'uke qiyghanan: – Nya'a manke Q'aanunne mə'əllimaaşe, ts'erra İlyas peyğambar qales ıkkanva eyhe?
És megkérdezték őt tanítványai: „Miért mondják akkor az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?“
11 I'see manbışis inəxdın alidghıniy qele: – Hək'erar İlyas peyğambar qarı gırgın kar qa'as ıkkan.
Jézus pedig így felelt nekik: „Illés bizony eljön előbb, és mindent helyreállít.
12 Zımee şok'le eyhen, İlyas qarına, saccu manbışik'le mana qıvats'ı deş, manbışe mang'une vuk'lelqa yiğbı exı. İnsanne Duxeeyib manbışde xılençe geeb əq'üba ts'ıts'aa'as.
De mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel őt, hanem azt művelték vele, amit csak akartak. Ugyanígy az Emberfiának is szenvednie kell majd miattuk.“
13 Manke telebabışde vuk'leeqa k'eç'e, Mang'vee xhineeqa k'yooq'ane Yəhyeyne hək'ee ooxhud eyheva.
Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szólt nekik.
14 Manbı insanar sabıyne cigeeqa qabımee, I'saysqa sa adamiy qarı Mang'une ögiyl q'aratsabışil gyu'ur
Amikor a sokasághoz értek, egy ember jött hozzá, és térdre esett előtte,
15 eyhen: – Yizda Xərna, yizde duxalqa rəhı'm hee'e, mang'vee sudurğayke geeb əq'üba opxhan. Mang'vee vuceecar-vuc ts'ayeeqa, xhineeqa huvoyxhar.
és ezt mondta: „Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros, és kegyetlenül szenved, mivel gyakran esik tűzbe, és gyakran esik vízbe.
16 Zı mana Yiğne telebabışisqaniy arı, manbışisse mana yug qa'as əxı' deş.
Elvittem őt tanítványaidhoz, és nem tudták meggyógyítani.“
17 I'see eyhen: – Yəqqı'le qıkkeepç'iyn, inyam deşin ine gahılyın insanar, Zı mısilqameene şokanacar ixhes? Zı mısilqameene şos öörxəs? Uşax inyaqa, Yizde k'anyaqa qale.
Jézus pedig erre ezt mondta: „Ó, hitetlen és elfajult nemzedék! Vajon meddig leszek veletek? Vajon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide nekem!“
18 I'see cinık'le gadeyne adğançe qığeç'eva əmr haa'a. Manıd qığeç'en. Gader mankecar yug qexhena.
És megdorgálta őt Jézus, és kiment belőle az ördög, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában.
19 Telebabı I'sayka cocab avxumee, manbışe qiyghanan: – Nya'a şasse man qığahas dəxı'?
Ekkor a tanítványok mikor magukban voltak, odamentek Jézushoz, és ezt kérdezték tőle: „Mi miért nem tudtuk ezt kiűzni?“
20 I'see manbışik'le eyhen: – Şoqa inyam k'ılda ıxhal-alla. Zı şok'le hək'edacad eyhe, şoqa sa k'ınna xardalna toxumeen inyam ıxha, şu mane suvayk'le «ciga badal hee'eva» uvheene, mançin ciga badal haa'asda. Şossed ha'as dəxən kar axvas deş.
Jézus pedig ezt mondta nekik: „A hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! – odamenne, és semmi sem volna lehetetlen nektek.
Ez a fajta pedig nem megy ki, csak könyörgés és böjtölés által.“
22 Manbı Galileyeenang'a I'see telebabışik'le eyhen: – İnsanna Dix insanaaşine xılyaqa qelesda gah k'ane qooxhe.
Amikor pedig Galileában jártak, ezt mondta nekik Jézus: „Az Emberfia emberek kezébe adatik,
23 Manbışer Mana gik'asda. Xhebıd'esde yiğısmee Mana üç'ür qa'as. Man g'ayxhı telebabışe aq'vabı qa'a.
és megölik őt, de harmadnapon föltámad.“És felettébb elszomorodtak.
24 Manbı sapk'ıl Kefernahumqa qabımee, Allahne xaan nalok'bı sa'anbı Pyoturusqa qeepxha qiyghanan: – Vuşde Mə'əllimee nalok'bı qelenbı dişde?
Amikor pedig eljutottak Kapernaumba, a drachmaszedők odamentek Péterhez, és ezt kérdezték tőle: „A ti mesteretek nem fizeti a két drachmát?“
25 Pyoturee «Qelenva» eyhe. Pyotur xaaqa ikkeç'uykum, I'see mang'uke qiyghanan: – Şimon, vasqa nəxüdiy qöö, ine dyunyeyne paççahaaşe nalok'bı şavukene sa'a? Cune dixbışikene, deşxhee, menne cigaynbışikene?
Ő így felelt: „De igen.“És amikor bementek a házba, megelőzte őt Jézus, és ezt mondta: „Mit gondolsz, Simon, a föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót: a fiaiktól-e vagy az idegenektől?“
26 Pyoturee «Menne cigaynbışikeva» uvhumee, I'see mang'uk'le eyhen: – Yiğne uvhuyn məxdud qığəə, manbışde dixbışe nalok'bı qele deşud.
Péter ezt mondta neki: „Az idegenektől.“Ezután Jézus ezt mondta neki: „Tehát a fiak szabadok.
27 İnyaabın insanar tsimis qimebaxhecenva, golyusqa hark'ın tilov eehe, ts'etta gitxhuyn baluğ aleet'e. Ğu mançin ghal aaqımee, nuk'rayn pıl g'aces. Man alyaat'u, Zalid, valid-alla qele.
De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, amely ráakad. És felnyitva száját egy státert találsz benne. Vedd ki, és add oda nekik értem és éretted.“
