Psaltaren 78
1 En undervisning Assaphs. Hör, mitt folk, min lag; böjer edor öron till mins muns tal.
Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
2 Jag vill öppna min mun till ordspråk, och vill förtälja gamla hemligheter;
Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
3 De vi hört hafve och vetom, och våra fäder oss förtäljt hafva;
Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
4 Att vi det icke fördölja skulle deras barnom, som efter komma skulle; utan förkunna Herrans lof, och hans magt och under, som han gjort hafver.
nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
5 Han upprättade ett vittnesbörd i Jacob, och gaf en lag i Israel, den han våra fäder böd, till att lära deras barn;
Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
6 På det att efterkommanderna måtte det lära, och de barn, som ännu skulle födde varda; då de uppkommo, att de ock förkunnade det sinom barnom;
azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
7 Att de skulle sätta sitt hopp till Gud, och icke förgäta Guds verk, och hålla hans bud;
hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
8 Och icke varda, såsom deras fäder, en affällig och ohörsam art; hvilkom deras hjerta icke fast var, och deras ande höll sig icke troliga till Gud;
s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
9 Såsom Ephraims barn, som väpnade voro och förde bågan, föllo af i stridstidenom.
Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
10 De höllo icke Guds förbund, och ville icke vandra i hans lag;
Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
11 Och förgåto hans verk, och hans under, som han dem bevist hade.
elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
12 För deras fäder gjorde han under, i Egypti land, på den markene Zoan.
Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
13 Han åtskiljde hafvet, och lät dem gå derigenom, och satte vattnet såsom en mur.
Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
14 Han ledde dem om dagen med en molnsky, och om nattena med en klar eld.
Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
15 Han lät bergsklippona remna i öknene, och gaf dem dricka vatten tillfyllest;
Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
16 Och lät bäcker flyta utu bergsklippone, att de flöto derut, såsom vattuströmmar.
fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
17 Likväl syndade de ännu emot honom, och förtörnade den Högsta i öknene;
De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
18 Och försökte Gud, i deras hjerta, att de spis beddes till deras själar;
Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
19 Och talade emot Gud, och sade: Ja, skulle väl Gud kunna bereda ett bord i öknene?
Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Si, han hafver väl slagit bergsklippona, att vatten utflöt, och bäcker sig utgåfvo; men huru kan han gifva bröd, och skaffa sino folke kött?
Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
21 Då nu Herren det hörde, vardt han upptänd; och eld gick upp i Jacob, och vrede kom öfver Israel;
Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
22 Att de icke trodde uppå Gud, och hoppades icke uppå hans hjelp.
mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
23 Och han böd skyarna ofvantill, och upplät himmelens dörrar;
Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
24 Och lät regna Man till dem till mats, och gaf dem himmelsbröd.
hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
25 De åto änglabröd; han sände dem mat tillfyllest.
menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
26 Han lät blåsa östanväder under himmelen, och genom sina starkhet upprörde sunnanväder;
Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
27 Och lät kött regna uppå dem såsom stoft, och foglar såsom sanden i hafvet;
hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
28 Och lät dem falla i deras lägre, allestäds der de bodde.
leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
29 Då åto de, och vordo för mätte; han lät dem släcka sin lusta.
Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
30 Då de ännu sin lusta icke släckt hade, och de ännu åto deraf,
El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
31 Så kom Guds vrede öfver dem; och drap de yppersta ibland dem, och nederslog de bästa i Israel.
és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
32 Men öfver allt detta syndade de ännu mer, och trodde intet uppå hans under.
Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
33 Derföre lät han dem dö bort, så att de intet fingo, och måste i deras lifsdagar plågade varda.
így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
34 När han drap dem, sökte de honom, och vände sig bittida till Gud;
Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
35 Och tänkte, att Gud är deras tröst, och Gud den Högste deras förlösare;
megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
36 Och skrymtade för honom med deras mun, och lögo för honom med deras tungo.
És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
37 Men deras hjerta var icke fast intill honom, och höllo sig icke troliga intill hans förbund.
de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
38 Men han var barmhertig, och förlät missgerningarna, och förgjorde dem icke; och afvände ofta sina vrede, och lät icke alla sina vrede gå.
De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
39 Ty han tänkte att de äro kött; ett väder, som bortfar, och kommer intet igen.
Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
40 De förtörnade honom ganska ofta i öknene, och bekymrade honom i ödemarkene.
Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
41 De försökte Gud framgent, och rette den Heliga i Israel.
Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
42 De tänkte intet uppå hans hand, den dagen då han förlöste dem ifrå fienderna;
nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
43 Såsom han sina tecken gjort hade uti Egypten, och sina under i det landet Zoan.
hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
44 Då han deras vatten i blod vände; så att de af deras bäcker icke dricka kunde.
Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
45 Då han ohyro ibland dem sände, som dem åto, och paddor, som dem förderfvade;
Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
46 Och gaf deras frukt gräsmatkom, och deras säd gräshoppom.
A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
47 Då han deras vinträ med hagel förderfvade, och deras mulbärsträ med stort hagel.
Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
48 Då han deras boskap slog med hagel, och deras hjordar med ljungande.
Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
49 Då han i sina grymma vrede sände ibland dem onda änglar, och lät dem härja och förderfva, och skada göra.
Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
50 Då han lät sina vrede gå, och icke skonade deras själom för dödenom, och lät deras boskap dö af pestilentie.
Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
51 Då han i Egypten allt förstfödt slog, de första arfvingar i Hams hyddom;
megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
52 Och lät sitt folk utdraga såsom får, och förde dem såsom en hjord i öknene.
Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
53 Och han ledde dem säkra, så att de intet fruktade sig; men deras fiendar öfvertäckte hafvet;
vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54 Och lät dem komma i sina helga gränsor, till detta berg, hvilket hans högra hand förvärfvat hafver;
Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
55 Och fördref för dem folk, och lät dem utskifta arfvet, och lät Israels slägter bo i deras hyddom.
Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
56 Men de försökte och förtörnade Gud, den Högsta, och höllo intet hans vittnesbörd;
De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
57 Och föllo tillbaka, och föraktade all ting, såsom deras fäder; och höllo intet, såsom en lös båge;
Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
58 Och förtörnade honom med sina höjder, och rette honom med sina afgudar;
Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
59 Och då Gud det hörde, vardt han upptänd, och förkastade Israel svårliga;
Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
60 Så att han lät fara sina boning i Silo, den hyddo, der han ibland menniskor bodde;
Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
61 Och gaf deras magt uti fängelse, och deras härlighet uti fiendans händer;
Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
62 Och öfvergaf sitt folk för svärd, och var upptänd emot sitt arf.
Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
63 Deras unga män förtärde elden, och deras jungfrur måste ogifta blifva.
Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
64 Deras Prester föllo genom svärd, och inga enkor voro, de der gråta skulle.
Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
65 Och Herren vaknade upp, såsom en sofvande, och såsom en stark glad är, den ifrå vin kommer;
Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
66 Och slog sina fiendar baktill, och hängde en evig skam uppå dem;
s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
67 Och förkastade Josephs hyddo, och utvalde icke Ephraims slägte;
De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
68 Utan utvalde Juda slägte, det berget Zion, som han älskade;
hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
69 Och byggde sin helgedom högt, såsom ett land det evinnerliga fast stå skall;
És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
70 Och utvalde sin tjenare David, och tog honom utu fårahusen.
S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
71 Ifrå de däggande får hemtade han honom, att han hans folk Jacob föda skulle, och hans arf Israel.
szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
72 Och han födde dem också med all trohet, och regerade dem med all flit.
legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
