< Job 33 >
1 Por tanto oye ahora, Job, mis razones, y escucha todas mis palabras.
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 He aquí, ahora yo abriré mi boca, y mi lengua hablará en mi garganta.
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Mis razones declararán la rectitud de mi corazón, y mis labios hablarán pura sabiduría.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 El Espíritu de Dios me hizo, y la inspiración del Omnipotente me dio vida.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Si pudieres, respóndeme: dispón, está delante de mí.
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 Heme aquí a mí en lugar de Dios, conforme a tu dicho: de lodo soy yo también formado.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 He aquí que mi terror no te espantará, ni mi mano se agravará sobre ti.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 De cierto tú dijiste a mis oídos, y yo oí la voz de tus palabras:
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 Yo soy limpio, y sin rebelión: yo soy inocente, y no hay maldad en mí;
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 He aquí que él buscó achaques contra mí, y me tiene por su enemigo;
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 Puso mis pies en el cepo, y guardó todas mis sendas.
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 He aquí en esto no has hablado justamente: responderte he, que mayor es Dios que el hombre.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 ¿Por qué tomaste pleito contra él? porque él no dirá todas sus palabras.
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Antes en una o en dos maneras hablará Dios al que no ve.
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 Por sueño de visión nocturna, cuando el sueño cae sobre los hombres, cuando se adormecen sobre el lecho;
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 Entonces revela al oído de los hombres; y les señala su castigo;
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 Para quitar al hombre de la mala obra, y apartar del varón la soberbia.
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 Así detendrá su alma de corrupción, y su vida de ser pasada a cuchillo.
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 También sobre su cama es castigado con dolor fuertemente, en todos sus huesos:
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 Que le hace que su vida aborrezca el pan, y su alma la comida suave.
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 Su carne desfallece sin verse; y sus huesos, que antes no se veían, serán levantados.
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 Y su alma se acercará del sepulcro, y su vida, de los matadores.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 Si hubiere cerca de él algún elocuente anunciador muy escogido, que anuncie al hombre su justicia,
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 Que le diga: que Dios tuvo misericordia de él, que le libró de descender al sepulcro, que halló redención.
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 Su carne se enternecerá más que de un niño, y volverá a los días de su mocedad.
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 Orará a Dios, y amarle ha; y verá su faz con júbilo: y él dará al hombre el pago de su justicia.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 Él mira sobre los hombres; y el que dijere: Pequé, y pervertí lo recto, y no me ha aprovechado:
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 Dios redimirá su alma, que no pase al sepulcro, y su vida se verá en luz.
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 He aquí, todas estas cosas hace Dios dos, tres veces con el hombre.
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 Para apartar su alma del sepulcro, y para ilustrarle con la luz de los vivientes.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Escucha, Job, y óyeme: calla, y yo hablaré:
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Y si hubiere palabras, respóndeme: habla, porque yo te quiero justificar.
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 Y si no, óyeme tú a mí: calla, y enseñarte he sabiduría.
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!