Salmos 22
1 ¡ʼEL mío, ʼEL mío! ¿Por qué me desamparaste? ¿Por qué estás lejos de mi salvación y de las palabras de mi clamor?
Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
2 ʼElohim mío, clamo de día, y no respondes, Y de noche, y no hay descanso para mí.
Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
3 Pero Tú eres santo, ¡Tú, que moras entre las alabanzas de Israel!
Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
4 En Ti confiaron nuestros antepasados. Confiaron, y Tú los libraste.
Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
5 Clamaron a Ti, y fueron librados. Confiaron en Ti, y no fueron avergonzados.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
6 Pero yo soy gusano y no hombre, Oprobio de los hombres y despreciado por el pueblo.
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
7 Todos los que me ven me escarnecen. Hacen una mueca con los labios. Menean la cabeza y dicen:
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
8 Se encomendó a Yavé. Líbrelo Él. Que Él lo rescate, Puesto que se complacía en Él.
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
9 Pero Tú eres el que me sacó del vientre. Me diste confianza aun cuando estaba a los pechos de mi madre.
Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
10 A Ti fui entregado desde la matriz, Desde el vientre de mi madre Tú eres mi ʼEL.
Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
11 No te alejes de Mí, porque la angustia está cerca, Porque no hay quien ayude.
Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
12 Me rodearon muchos toros. Fuertes toros de Basán me rodearon.
Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
13 Abren su boca contra mí Como león voraz y rugiente.
Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
14 Soy derramado como aguas Y todos mis huesos se descoyuntan. Mi corazón se volvió como cera. Se derritió entre mis órganos.
Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
15 Mi vigor está seco como tiesto Y mi lengua se pega a mis mandíbulas. ¡Me pones en el polvo de la muerte!
Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
16 Perros me rodearon. Me cercó cuadrilla de perversos. Horadaron mis manos y mis pies.
Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
17 Puedo contar todos mis huesos. Ellos me miran y me observan.
Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
18 Reparten entre sí mis ropas, Y sobre mi túnica echan suertes.
Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
19 Pero Tú, oh Yavé, ¡no te alejes! Fortaleza mía, ¡Apresúrate a socorrerme!
De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
20 ¡Libra de la espada el alma mía, Del poder del perro mi vida!
Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
21 ¡Sálvame de la boca del león Y de los cuernos de los toros salvajes! ¡Me has respondido!
Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
22 Anunciaré tu Nombre a mis hermanos. En medio de la congregación te alabaré.
Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
23 Los que temen a Yavé, alábenlo. Glorifíquenlo, toda la descendencia de Jacob, Y témanle, toda la descendencia de Israel,
Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
24 Porque no menospreció ni aborreció el dolor del afligido, Ni de él ocultó su rostro, Sino cuando clamó a Él, Lo escuchó.
Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
25 De Ti viene mi alabanza en la gran congregación. Cumpliré mis votos delante de los que te temen.
Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
26 ¡Los pobres comerán y serán saciados! ¡Alabarán a Yavé los que lo buscan! ¡Que su corazón viva para siempre!
Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
27 Se acordarán y volverán a Yavé de todos los confines de la tierra, Y todas las familias de las naciones se postrarán delante de Ti.
Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
28 Porque de Yavé es el reino, Y Él gobierna las naciones.
Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
29 Comerán y se postrarán Todos los poderosos de la tierra, Los que bajan al polvo se postrarán ante Él, Los que no pueden conservar viva su alma.
Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
30 Una futura generación le servirá. Esto se dirá de ʼAdonay hasta la próxima generación.
Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
31 Acudirán y declararán su justicia, Anunciarán a pueblo que nacerá que Él hizo esto.
Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
