< Job 39 >
1 ¿Sabes tú cuándo paren las cabras monteses? ¿Asististe al parto de las venadas?
Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
2 ¿Puedes contar los meses de su preñez y saber el tiempo cuando paren?
Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?
3 Se encorvan, expulsan sus crías, se libran de sus dolores de parto.
Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.
4 Sus crías crecen, se fortalecen, salen a campo abierto y no vuelven.
Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.
5 ¿Quién dio al asno montés su libertad? ¿Quién soltó las ataduras del rebuznante,
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,
6 a cual di el desierto como hogar y tierra salitrosa como vivienda?
A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
7 Se burla del bullicio de la ciudad y no obedece los gritos del arriero,
Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
8 explora las montañas en busca de su pasto y rastrea toda cosa verde.
A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.
9 ¿Consentirá el búfalo en ser tu esclavo o pasará la noche en tu establo?
Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
10 ¿Atarás al búfalo al arado con cuerdas? ¿Rastrillará los valles tras ti?
Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
11 ¿Confiarás en él porque es robusto y dejarás tu labor a su cuidado?
Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
12 ¿Confiarás en él para que te traiga tu cosecha y reúna el grano en tu era?
Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?
13 Las alas del avestruz se agitan alegres, ¿pero son las alas y el plumaje del amor?
Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
14 Abandona sus huevos en la tierra, en el polvo los calienta
Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!
15 y se olvida que un pie puede aplastarlos o una bestia salvaje pisotearlos.
És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
16 Es cruel con sus polluelos como si no fueran suyos. No le importa que se pierda su fatiga,
Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
17 porque ʼEloah lo privó de sabiduría y no lo dotó de entendimiento.
Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
18 Pero cuando se yergue en alto, se burla del caballo y su jinete.
De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
19 ¿Diste al caballo su fuerza? ¿Cubriste tú su cuello con una melena?
Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
20 ¿Lo harás brincar como langosta? Su majestuoso resoplido es terrible,
Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!
21 escarba en el valle, se regocija en su fuerza, sale a encontrarse con las armas,
Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
22 se ríe del miedo y no se espanta ni retrocede ante la espada.
Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;
23 La flecha resuena contra él. Fulguran lanzas y arma arrojadiza,
Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:
24 con ímpetu y furor devora la distancia, sin que le importe el sonido de la trompeta.
Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
25 Parece que dice entre clarines: ¡Ea! Olfatea desde lejos la batalla, el grito de los comandantes y el grito de guerra.
A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
26 ¿Vuela el halcón y extiende sus alas hacia el sur por tu sabiduría?
A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
27 ¿Por tu mandato se remonta el águila y pone su nido en la altura?
A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
28 Vive y tiene su habitación en la roca, en la cumbre del peñasco, en lugar inaccesible.
A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.
29 Desde allí acecha la presa. Sus ojos la divisan desde muy lejos.
Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
30 Sus polluelos chupan la sangre. Donde hay carroña, allí está ella.
Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.