Job 33
1 “Ahora escúchame, Job. Presta atención a todo lo que tengo que decir.
Azonban halljad csak, Jób, beszédemet és mind a szavaimra figyelj.
2 Mira, estoy a punto de hablar; mi boca está lista para hablar.
Íme, kérlek, megnyitottam számat, nyelvem megszólalt ínyemen.
3 Mis palabras salen de mi corazón recto; mis labios hablan con sinceridad de lo que sé.
Szívem egyenessége az én mondásaim, s a tudást tisztán mondják meg ajkaim.
4 El espíritu de Dios me hizo, y el aliento del Todopoderoso me da vida.
Isten szelleme alkotott engem, s a mindenható lehelete éltet engem.
5 Contéstame, si puedes. Ponte delante de mí y prepárate para defenderte:
Ha teheted, válaszolj nekem, sorakozz elém, állj ki.
6 Ante Dios los dos somos iguales. Yo también fui hecho de un pedazo de arcilla.
Lám, én olyan vagyok Isten előtt, mint te magad, agyagból szakasztattam én is.
7 No tienes que tener miedo de mí, pues no seré demasiado duro contigo.
Íme, az én rettenésem nem ijeszt téged, és nyomásom nem nehezül rád.
8 Has hablado en mi oído y he escuchado todo lo que tenías que decir.
Ugyancsak mondottad füleim hallatára, és szavak hangját hallottam:
9 Dices: ‘Estoy limpio, no he hecho nada malo; soy puro, no he pecado.
Tiszta vagyok, bűntett nélkül, mocsoktalan vagyok és nincs bűnöm;
10 Mira cómo Dios encuentra faltas en mí y me trata como su enemigo.
lám, ürügyeket talál ki ellenem, tekint engem a maga ellenségének;
11 Pone mis pies en el cepo y vigila todo lo que hago’.
karóba teszi lábaimat, megvigyázza mind az ösvényeimet.
12 Pero te equivocas. Déjame explicarte: Dios es más grande que cualquier ser humano.
Lám, ebben nincs igazad, felelem neked, mert halandónál nagyobb az Isten.
13 ¿Por qué luchas contra él, quejándote de que Dios no responde a tus preguntas?
Miért pöröltél ellene, hogy semmi szavával nem felel?
14 Dios habla una y otra vez, pero la gente no se da cuenta.
Mert egyszer beszél Isten, meg kétszer – nem látja meg.
15 A través de sueños y visiones en la noche, cuando la gente cae en el sueño profundo, descansando en sus camas,
Álomban, éjjeli látományban, mikor mély álom esik az emberekre, szendergéskor a fekvőhelyen:
16 Dios les habla con advertencias solemnes
akkor megnyilatkozik az emberek füle előtt és fenyítésükre pecsétet tesz,
17 para alejarlos de hacer el mal y evitar que se vuelvan orgullosos.
hogy eltávolítsa az embert attól a mit tett s a férfiú elől a gőgöt eltakarja,
18 Los salva de la tumba y los libra de la muerte violenta.
visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét attól, hogy fegyver által ne múljék ki.
19 La gente también es disciplinada en un lecho de dolor, con un dolor constante en sus huesos.
S büntettetik fájdalom által fekvőhelyén, meg csontjainak legtöbbje állandóan;
20 No tienen deseos de comer; ni siquiera quieren sus platos favoritos.
s undorrá teszi előtte élete a kenyeret és lelke a kívánatos ételt.
21 Su carne se desgasta hasta quedar en nada; todo lo que queda es piel y huesos.
Húsa lefogy, úgy hogy láthatatlan, s lekopasztattak csontjai, melyeket nem láttak;
22 Están a punto de morir; su vida se acerca al verdugo.
s közeledett lelke a veremhez és élete a halálthozókhoz.
23 “Pero si aparece un ángel, un mediador, uno de los miles de ángeles de Dios, para indicarle a alguien el camino correcto para ellos,
Ha van mellette szószóló angyal, ezer közül egy, hogy valljon az ember mellett egyenességéről:
24 tendrá gracia con ellos. Les dirá: ‘Sálvenlos de bajar a la tumba, porque he encontrado un camino para liberarlos’.
akkor megkegyelmez neki és mondja: nehogy a verembe szálljon, mentsd föl, találtam váltságot!
25 Entonces sus cuerpos se renovarán como si fueran jóvenes de nuevo; serán tan fuertes como cuando estaban en la flor de la vida.
Duzzad a húsa az ifjú erőtől, visszatér fiatal kora napjaihoz.
26 Orarán a Dios, y él los aceptará; llegarán a la presencia de Dios con alegría, y él les arreglará las cosas.
Fohászkodik Istenhez, és kedvesen fogadja, riadás közt látja színét és viszonozza az embernek az ő igazságát.
27 Cantarán y dirán a los demás: ‘He pecado, he desvirtuado lo que es justo, pero no me ha servido de nada.
Éneket mond az emberek előtt és szól: vétkeztem, az egyenest elgörbítettem, de nem bánt velem hasonlóan;
28 Me salvó de bajar al sepulcro y viviré en la luz’.
megváltotta lelkemet, nehogy a verembe szálljon, és életem láthatja a világosságot.
29 Mira, Dios hace esto una y otra vez para la gente;
Lám, mindezeket míveli Isten, kétszer, háromszor a férfival;
30 los salva de la tumba para que vean la luz de la vida.
hogy visszahozza lelkét a sírveremből, hogy megvilágosodjék az élet világosságában.
31 “Presta atención, Job, y escúchame. Calla y déjame hablar.
Figyelj, Jób, hallgass rám, légy csendes, majd beszélek én!
32 Pero si tienes algo que decir, habla.
Ha vannak szavaid, válaszolj nekem, beszélj, mert kívánom, hogy igazoljalak;
33 Si no, escúchame. Calla y te enseñaré la sabiduría”.
ha nincsenek, hallgass te reám, légy csendes, és majd tanítlak bölcsességre.
