2 Мојсијева 7
1 И Господ рече Мојсију: Ево, поставио сам те да си Бог Фараону; а Арон брат твој биће пророк твој.
Az Úr pedig monda Mózesnek: Lásd, Istenévé teszlek téged a Faraónak, Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen.
2 Говорићеш све што ти заповедим; Арон, пак, брат твој говориће Фараону да пусти синове Израиљеве из земље своје.
Te mondj el mindent, a mit néked parancsolok; Áron pedig, a te atyádfia mondja meg a Faraónak, hogy bocsássa el Izráel fiait az ő földéről.
3 А ја ћу учинити да отврдне срце Фараону, те ћу умножити знаке своје и чудеса своја у земљи мисирској.
Én pedig megkeményítem a Faraó szívét és megsokasítom az én jeleimet és csudáimat Égyiptom földén.
4 И неће вас ипак послушати Фараон; а ја ћу метнути руку своју на Мисир, и извешћу војску своју, народ свој, синове Израиљеве из земље мисирске судовима великим.
És a Faraó nem hallgat reátok; akkor én kezemet Égyiptomra vetem és kihozom az én seregeimet, az én népemet, az Izráel fiait Égyiptom földéről nagy büntető ítéletek által.
5 И познаће Мисирци да сам ја Господ, кад дигнем руку своју на Мисир, и изведем синове Израиљеве између њих.
S megtudják az Égyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr, a mikor kinyujtándom kezemet Égyiptomra és kihozándom az Izráel fiait ő közülök.
6 И учини Мојсије и Арон, како им заповеди Господ, тако учинише.
És cselekedék Mózes és Áron, a mint parancsolta vala nékik az Úr; úgy cselekedének.
7 А Мојсију беше осамдесет година, а Арону осамдесет и три године, кад говораху с Фараоном.
Mózes pedig nyolczvan esztendős és Áron nyolczvanhárom esztendős vala, a mikor a Faraóval beszéltek.
8 И рече Господ Мојсију и Арону говорећи:
És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak mondván:
9 Кад вам каже Фараон и рече: Учините како чудо, онда реци Арону: Узми штап свој, и баци га пред Фараона; те ће се преметнути у змију.
Ha szól hozzátok a Faraó mondván: tegyetek csudát; akkor mondd Áronnak: Vedd a te vessződet és vesd a Faraó elé; kígyóvá lesz.
10 И изађоше Мојсије и Арон пред Фараона, и учинише како заповеди Господ; и баци Арон штап свој пред Фараона и пред слуге његове, и преметну се у змију.
Beméne azért Mózes és Áron a Faraóhoz, és úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala; veté Áron az ő vesszejét a Faraó elé és az ő szolgái elé, és kígyóvá lőn.
11 А Фараон дозва мудраце и врачаре; те и врачари мисирски учинише тако својим врачањем.
És előhívá a Faraó is a bölcseket és varázslókat, és azok is, Égyiptom írástudói, úgy cselekedének az ő titkos mesterségökkel.
12 И бацише сваки свој штап, и преметнуше се штапови у змије; али штап Аронов прождре њихове штапове.
Elveté ugyanis mindenik az ő vesszejét és kígyókká lőnek; de az Áron vesszeje elnyelé azok vesszejét.
13 И отврдну срце Фараоново, и не послуша их, као што беше казао Господ.
És megkeményedék a Faraó szíve és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr.
14 И рече Господ Мојсију: Отежа срце Фараоново; неће да пусти народ.
Az Úr pedig monda Mózesnek: Kemény a Faraó szíve, nem akarja a népet elbocsátani.
15 Иди ујутру к Фараону. Гле, он ће изаћи на воду, па стани према њему на обали, а штап који се био преметнуо у змију узми у руку.
Eredj a Faraóhoz reggel; ímé ő kimegy a vízhez, és állj eleibe a folyóvíz partján, és a vesszőt, a mely kígyóvá változott vala, vedd kezedbe.
16 И реци му: Господ Бог јеврејски посла ме к теби да ти кажем: Пусти народ мој да ми послужи у пустињи. Али ти ето још не послуша.
És mondd néki: Az Úr, a héberek Istene küldött engem hozzád, mondván: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem a pusztában; de ímé mindez ideig meg nem hallgattál.
17 Зато Господ овако вели: Овако ћеш познати да сам ја Господ: ево, ударићу штапом што ми је у руци по води што је у реци, и преметнуће се у крв.
Így szólt az Úr: Erről tudod meg, hogy én vagyok az Úr: Ímé én megsujtom a vesszővel, a mely kezemben van, a vizet, a mely a folyóban van, és vérré változik.
18 И рибе у реци помреће, и река ће се усмрдети, и Мисирци ће се узмучити тражећи воде да пију из реке.
És a hal, a mely a folyóvízben van, meghal, a folyóvíz pedig megbüdösödik és irtózni fognak az Égyiptombeliek vizet inni a folyóból.
19 И Господ рече Мојсију: Реци Арону: Узми штап свој, и пружи руку своју на воде мисирске, на потоке, на реке и на језера њихова и на сва зборишта вода њихових; и преметнуће се у крв, и биће крв по свој земљи мисирској, и по судима дрвеним и каменим.
Monda azért az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Vedd a te vessződet és nyujtsd ki kezedet Égyiptom vizeire; azoknak folyóvizeire, csatornáira, tavaira és minden vízfogóira, hogy vérré legyenek és vér legyen Égyiptom egész földén, mind a fa-, mind a kőedényekben.
20 И учинише Мојсије и Арон како им заповеди Господ; и подигавши Арон штап свој удари по води која беше у реци пред Фараоном и слугама његовим. И сва вода што беше у реци преметну се у крв.
Mózes és Áron pedig úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala. És felemelé a vesszőt és megsujtá a vizet, a mely a folyóban vala a Faraó előtt és az ő szolgái előtt, és mind vérré változék a víz, a mely a folyóban vala.
21 И помреше рибе што беху у реци, и усмрде се река тако да не могаху Мисирци пити воде из реке, и беше крв по свој земљи мисирској.
A hal pedig, a mely a folyóvízben vala, meghala, és megbüdösödék a folyóvíz, és nem ihatának az Égyiptombeliek a folyónak vizéből; és vér vala az egész Égyiptom földén.
22 Али и врачари мисирски учинише тако својим врачањем; и срце Фараону отврдну, те их не послуша, као што беше казао Господ.
De úgy cselekedének Égyiptom írástudói is az ő varázslásukkal, és kemény maradt a Faraó szíve és nem hallgata reájok; a mint az Úr megmondotta vala.
23 И окренувши се Фараон отиде кући својој, и не мари ни за то.
És elfordula a Faraó és haza méne és ezen sem indula meg az ő szíve.
24 А Мисирци сви копаше око реке тражећи воде да пију; јер не могаху пити воде из реке.
Az Égyiptombeliek pedig mindnyájan ássák vala a folyóvíz mellékét vízért, hogy ihassanak; mert nem ihatják vala a folyó vizét.
25 И наврши се седам дана како реку удари Господ.
És hét nap telék el, a mióta az Úr megsujtotta vala a folyóvizet.
