Faarfannaa 124

1 Faarfannaa ol baʼuu. Faarfannaa Daawit. Israaʼel akkana haa jedhu: Utuu Waaqayyo garee keenya taʼuu baatee,

Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél

2 utuu Waaqayyo garee keenya taʼuu baatee, yommuu namoonni nutti kaʼanitti,

ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:

3 yommuu aariin isaanii nutti bobaʼetti, silaa isaan utuu nu lubbuun jirruu nu liqimsu turan;

akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;

4 lolaan nu liqimsee dhaʼaan bishaanii nurra yaaʼa ture;

akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;

5 bishaan hamaan nu fudhatee bada ture.

akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.

6 Waaqayyo akka nu ilkaan isaaniitiin cicciramnuuf dabarsee itti nu hin kennin sun haa eebbifamu.

Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!

7 Akkuma simbirri kiyyoo adamsituu jalaa baatu, nu isaan jalaa baaneerra; kiyyoon ni ciccite; nus jalaa baane.

Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.

8 Gargaarsi keenya maqaa Waaqayyoo, Uumaa samii fi lafa sanaa ti.

Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.