Whakatauki 21
1 Kei roto te ngakau o te kingi i te ringa o Ihowa ano he awa rerenga wai; e whakaangahia ana e ia ki nga wahi katoa e pai ai ia.
Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
2 Ko nga ara katoa o te tangata, tika kau ki ona kanohi ake: ko Ihowa ia hei pauna i nga ngakau.
Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
3 Ko te mahi i te tika, i te whakawa, ki ta Ihowa, pai atu i te patunga tapu.
Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
4 He kanohi whakakake, he ngakau whakapehapeha, a ko te rama hoki o te hunga kino, he hara kau.
Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
5 Ko nga whakaaro o te tangata uaua e ahu anake ana ki te hua o te taonga: ko te hunga takare katoa ia e whawhai kau ana ki te muhore.
A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
6 E rite ana ta te arero teka ami i te taonga ki te mamaoa e aia noatia ana; ko te hunga e rapu ana i era e rapu ana i te mate.
Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
7 Ma te pahua a te hunga kino e tahi atu ratou; mo ratou kahore e pai ki te whakawa.
A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
8 He ara tino kopikopiko to te tangata e waha ana i te hara: tena ko te tangata ma, he tika tana mahi.
Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
9 He pai ke te noho i te kokonga o te tuanui, i te noho tahi me te wahine ngangare i roto i te whare mahorahora.
Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
10 Ko ta te wairua o te tangata kino he hiahia ki te kino; e kore ona kanohi e manako ki tona hoa.
A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
11 Ki te whiua te tangata whakahi, ka whai whakaaro te kuware: a, ki te whakaakona te tangata whakaaro nui, ka whiwhi ia ki te matauranga.
Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
12 Ka ata whakaaroa e te tangata tika te whare o te tangata kino; te peheatanga e whakataka ai te hunga kino ki te mate mo ratou.
Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
13 Ko te tangata e puru ana i ona taringa ki te karanga a te rawakore, tera hoki ia e karanga, heoi e kore e whakarangona.
Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
14 Ma te mea homai puku ka marie ai te riri, ma te moni whakapati hoki i roto i te uma ka marie ai te aritarita kaha.
Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
15 He mahi koa na te tangata tika te whakawa; mo nga kaimahi ia i te kino, ko te whakangaromanga.
Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
16 Ko te tangata e kotiti ke ana i te huarahi o te mahara, ka noho ia i te whakaminenga o nga tupapaku.
Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
17 Ko te tangata matenui ki nga ahuareka, ka rawakore: a, ko te tangata e matenui ana ki te waina, ki te hinu, e kore e whai taonga.
Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
18 Hei utu te tangata kino mo te tangata tika; a ka haere mai te tangata kopeka hei whakakapi mo te tangata tu tika.
Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
19 He pai ke te noho i te koraha, i te noho tahi me te wahine tohetohe, wahine pukukino.
Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
20 Kei te nohoanga o te tangata whakaaro nui te taonga momohanga me te hinu; heoi maumauria ake e te wairangi.
Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
21 Ko te tangata e whai ana i te tika, i te atawhai, ka whiwhi ki te ora, ki te tika, ki te honore.
Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
22 Ka pikitia e te tangata whakaaro nui te pa o nga marohirohi, ka taka hoki i a ia te kaha i whakawhirinaki ai ratou.
Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
23 Ko te tangata e tiaki ana i tona mangai, i tona arero, e tiaki ana i tona wairua kei raru.
A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
24 Ko te tangata whakakake, whakapehapeha, ko te tangata whakahi tona ingoa, e mahi ana ia i runga i te whakahirahira o tona whakamanamana.
A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
25 Ka mate te tangata mangere i tona hiahia ano; e kore hoki ona ringa e pai ki te mahi.
A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
26 Tera te hanga he kaiapo tonu a pau noa te ra: ko ta te tangata tika ia he homai, kahore hoki ana kaiponu.
Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
27 He mea whakarihariha te whakahere a te tangata kino; tera noa ake ina he te whakaaro i kawea mai ai e ia.
A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
28 Ka mate te kaiwhakaatu teka; na, ko te tangata whakarongo, ka korero, kahore he kaiwhakahe.
A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
29 Ka whakamaro te tangata kino i tona mata: tena ko te tangata tika, ka whakapai i ona ara.
A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
30 I to Ihowa aroaro kahore he whakaaro nui, kahore he matauranga, kahore he kupu mohio, e tu.
Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
31 Kua rite noa ake he hoiho mo te ra o te whawhai; kei a Ihowa ia te whakaoranga.
Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
