Hopa 18
1 Ano ra ko Pirirara Huhi; i mea ia,
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2 Kia pehea te roa o ta koutou whakatakoto mahanga mo nga kupu? Kia whai mahara mai, muri iho ka korero matou.
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
3 He aha matou i kiia ai he kararehe, i waiho ai hei mea poke ki ta koutou titiro mai?
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4 Haea iho koe e koe ano, i a koe e riri ana. Mau koia ka mahue ai te whenua, ka nekehia ai te toka i tona wahi?
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5 E pirau ano hoki te rama a te hunga kino, a e kore te mura o tana ahi e marama.
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6 Ka pouri te marama i roto i tona teneti, ka pirau ano hoki tana rama i runga i a ia.
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
7 Ka whakakikitia nga takahanga o tona kaha, ka kokiritia iho ano ia ki raro e tona whakaaro ake.
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8 No te mea ka maka ia e ona waewae ake ki te kupenga, ka haere hoki ia i runga i te reti.
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9 Ka mau tona rekereke i te tawhiti, a ka hopukia ia e te mahanga.
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10 Kei te huna ki te whenua te aho mona, te rore hoki mona ki te huarahi.
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
11 He whakamataku i nga taha katoa hei mea i a ia kia wehi, hei aruaru hoki i a ia i ona hikitanga rekereke.
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12 Ko tona kaha ka hemo i te kai, a kei te whanga tonu te aitua ki tona tatunga.
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13 Ka pau i tera nga wahi o tona tinana, ae, ka pau ona wahi i te matamua o te mate.
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14 Ka hutia atu ia i roto i tona teneti, i whakamanawa ai ia, a ka kawea atu ia ki te kingi o nga whakamataku.
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15 Na ka noho ki tona teneti te mea ehara nei i a ia: a ka ruia iho te whanariki ki runga ki tona kainga.
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16 Ka maroke ake ona pakiaka i raro, a i runga ka tapahia atu tona manga.
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17 Ka ngaro atu te maharatanga ki a ia i runga i te whenua; e kore ano ia e whai ingoa i te huanui.
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18 Ka peia atu ano ia i roto i te marama ki te pouri, ka atiatia atu hoki i te ao.
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19 E kore ia e whai tama, e whai tama ranei a te tama, i roto i tona iwi, he morehu ranei i te wahi i noho ai ia.
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20 Miharo ana ki tona ra te hunga i muri i a ia, pera i te hunga i haere ra i mua, mau ana to ratou wehi.
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21 He pono ko nga nohoanga enei o te tangata kino, ko te wahi hoki tenei o te tangata kahore e mohio ki te Atua.
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
