< 1 Hamuera 16 >
1 Na ka mea a Ihowa ki a Hamuera, Kia pehea ake te roa o tau tangi mo Haora, kua whakakahoretia nei hoki ia e ahau hei kingi mo Iharaira? Whakakiia tau haona ki te hinu, a haere, ka tonoa koe e ahau ki a Hehe o Peterehema: kua kitea hoki e ahau he kingi maku i roto i ana tama.
És monda az Úr Sámuelnek: Ugyan meddig bánkódol még Saul miatt, holott én megvetettem őt, hogy ne uralkodjék Izráel felett? Töltsd meg a te szarudat olajjal, és eredj el; én elküldelek téged a Bethlehemben lakó Isaihoz, mert fiai közül választottam magamnak királyt.
2 Na ka mea a Hamuera, Me pehea ahau e haere ai? ki te rongo hoki a Haora, ka patua ahau e ia. Ano ra ko Ihowa, Kawea atu i tou ringa tetahi kuao kau, hei te uwha, ka mea atu, I haere mai ahau ki te patu whakahere ki a Ihowa.
Sámuel pedig monda: Hogyan menjek el!? Ha meghallja Saul, megöl engemet. És monda az Úr: Vígy magaddal egy üszőt, és azt mondjad: Azért jöttem, hogy az Úrnak áldozzam.
3 Me karanga hoki a Hehe ki te patunga tapu, a maku e whakaatu ki a koe tau e mea ai: me whakawahi ano e koe maku te tangata e korero ai ahau ki a koe.
És hívd meg Isait az áldozatra, és én tudtodra adom, hogy mit cselekedjél, és kend fel számomra azt, a kit mondándok néked.
4 Na meatia ana e Hamuera ta Ihowa i korero ai, a haere ana ki Peterehema. Na ka haere mai nga kaumatua o te pa ki te whakatau i a ia me te wiri ano, a ka mea, E haere mai ana ranei koe i runga i te rangimarie?
És Sámuel megcselekedé, a mit az Úr mondott néki, és elment Bethlehembe. A város vénei pedig megijedének, és eleibe menvén, mondának: Békességes-é a te jöveteled?
5 Ano ra ko ia, I runga i te rangimarie: i haere mai ahau ki te patu whakahere ki a Ihowa: whakatapua koutou, ka haere tatou ki te patunga tapu. I whakatapua ano e ia a Hehe ratou ko ana tama, a karangatia ano ratou e ia ki te patunga tapu.
Ő pedig felele: Békességes; azért jöttem, hogy áldozzam az Úrnak. Szenteljétek meg azért magatokat, és jertek el velem az áldozatra. Isait és az ő fiait pedig megszentelé, és elhívá őket az áldozatra.
6 A, no to ratou taenga, na ka titiro atu ia ki a Eriapa, a ka mea, He pono kei te aroaro o Ihowa tana tangata e whakawahi ai.
Mikor pedig bemenének, meglátta Eliábot, és gondolá: Bizony az Úr előtt van az ő felkentje!
7 Na ka mea a Ihowa ki a Hamuera, Kaua e titiro ki tona ahua, ki tona roa ranei, i a ia e tu na; kua whakaparahako hoki ahau ki a ia: e kore hoki e rite ta Ihowa ki ta te tangata titiro: he titiro hoki ta te tangata ki te kanohi; ko ta Ihowa ia he titiro ki te ngakau.
Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.
8 Katahi ka karangatia e Hehe a Apinarapa, a ka meinga kia haere atu ma te aroaro o Hamuera. Na ka mea ia, Ehara ano tenei i ta Ihowa i whiriwhiri ai.
Szólítá azért Isai Abinádábot, és elvezeté őt Sámuel előtt; ő pedig monda: Ez sem az, kit az Úr választa.
9 Katahi ka meinga e Hehe a Hamaha kia haere atu. Na ka mea ia, Ehara ano tenei i ta Ihowa i whiriwhiri ai.
Elvezeté azután előtte Isai Sammát; ő pedig monda: Ez sem az, a kit az Úr választa.
10 Na meinga ana e Hehe ana tama tokowhitu kia haere atu ma te aroaro o Hamuera. A ka mea a Hamuera ki a Hehe, Kihai enei i whiriwhiria e Ihowa.
És így elvezeté Isai Sámuel előtt mind a hét fiát; Sámuel pedig mondá Isainak: Nem ezek közül választott az Úr.
11 Na ka mea a Hamuera ki a Hehe, Kei konei katoa ranei au tamariki? A ka mea ia, Tenei ano tetahi, to muri rawa; na kei te tiaki hipi ia. Ano ra ko Hamuera ki a Hehe, Tonoa atu he tangata ki te tiki i a ia: e kore hoki tatou e noho ki te kai kia t ae mai ra ano ia ki konei.
Akkor monda Sámuel Isainak: Mind itt vannak-é már az ifjak? Ő pedig felele: Hátra van még a kisebbik, és ímé ő a juhokat őrzi. És monda Sámuel Isainak: Küldj el, és hozasd ide őt, mert addig nem fogunk leülni, míg ő ide nem jön.
12 Na, ka tono tangata atu tera, a tikina ana ia. Na, he kiri puwhero ia, he kanohi ataahua, he pai ki te titiro atu. Na ka mea a Ihowa, Whakatika, whakawahia ia, koia hoki ia.
Elkülde azért, és elhozatá őt. (Ő pedig piros vala, szép szemű és kedves tekintetű.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert ő az.
13 Katahi ka mau a Hamuera ki te haona hinu, a whakawahia ana ia i roto i ona tuakana: ko te tino putanga mai o te wairua o Ihowa ki runga ki a Rawiri i taua rangi ano a ahu ake nei. Na whakatika ana a Hamuera, haere ana ki Rama.
Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené őt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is. Felkele azután Sámuel és elméne Rámába.
14 Na kua mawehe atu i a Haora te wairua o Ihowa, a ka takakinotia ona whakaaro e tetahi wairua kino no Ihowa.
És az Úrnak lelke eltávozék Saultól, és gonosz lélek kezdé gyötörni őt, mely az Úrtól küldetett.
15 A ka mea nga tangata a Haora ki a ia, Nana, he wairua kino no te Atua te whakararu nei i a koe.
És mondának Saul szolgái néki: Ímé most az Istentől küldött gonosz lélek gyötör téged!
16 Na kia ki mai koa to matou ariki ki ana pononga, e tau nei i tou aroaro, kia rapua he tangata mohio ki te whakatangi hapa: kia tau mai ai te wairua kino a te Atua ki a koe, ka whakatangi ia ki tona ringa, a ka marie koe.
Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak, hogy keressenek olyan embert, a ki tudja a hárfát pengetni, és mikor az Istentől küldött gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te megkönnyebbülj.
17 Na ka mea a Haora ki ana tangata, Tena ra, tirohia tetahi kaiwhakatangi pai, ka kawe mai ki ahau.
És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát számomra olyan embert, a ki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám.
18 Katahi ka oho tetahi o nga taitama, ka mea, Nana, kua kite ahau i tetahi o nga tama a Hehe o Peterehema, he mohio ki te whakatangi, he toa, he pakari, he tangata hapai patu, he korero tupato, he tangata ataahua, kei a ia ano hoki a Ihowa.
Akkor felele egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a Bethlehemben lakó Isainak egyik fiát, a ki tud hárfázni, a ki erős vitéz és hadakozó férfiú, értelmes és szép ember, és az Úr vele van.
19 Heoi ka tono tangata a Haora ki a Hehe, hei mea, Tena a Rawiri, tau tama i nga hipi na, tonoa mai ki ahau.
Követeket külde azért Saul Isaihoz, és monda: Küldd hozzám a fiadat, Dávidot, ki a juhok mellett van.
20 Na ka mau a Hehe ki tetahi kaihe, he taro te pikaunga, me tetahi ipu waina, me tetahi kuao koati, a unga ana kia kawea e tana tama, e Rawiri, ki a Haora.
Isai pedig vőn egy szamarat, egy kenyeret, egy tömlő bort és egy kecskegödölyét, és elküldé Saulnak az ő fiától, Dávidtól.
21 Na ka tae a Rawiri ki a Haora, a tu ana i tona aroaro: a nui atu te aroha o tera ki a ia; meinga ana ia e ia hei kaimau patu mana.
Mikor pedig Dávid elméne Saulhoz és megálla előtte, az igen megszerette őt, és fegyverhordozója lőn néki.
22 Na ka tono tangata a Haora ki a Hehe hei mea atu ki a ia, Tukua a Rawiri kia tu i toku aroaro; kua manakohia hoki ia e ahau.
És elkülde Saul Isaihoz, mondván: Maradjon Dávid én nálam, mert igen megkedveltem őt.
23 A, i nga wa i puta mai ai te wairua kino i te Atua ki a Haora, ka mau a Rawiri ki te hapa, ka whakatangi ki tona ringa: heoi ka ta te manawa o Haora, a ka marie, a mahue ake ia i te wairua kino.
És lőn, hogy a mikor Istennek lelke Saulon vala, vette Dávid a hárfát és kezével pengeté; Saul pedig megkönnyebbüle és jobban lőn, és a gonosz lélek eltávozék tőle.