Psalmorum 49
1 Psalmus David, in finem, filiis Core. Audite haec omnes Gentes: auribus percipite omnes, qui habitatis orbem:
A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Halljátok ezt, mind a népek, figyeljetek, mind a világ lakói,
2 Quique terrigenae, et filii hominum: simul in unum dives et pauper.
ember fiai is, férfi fiai is, egyaránt gazdag és szűkölködő!
3 Os meum loquetur sapientiam: et meditatio cordis mei prudentiam.
Szájam bölcseséget beszél és szívem gondolata értelem.
4 Inclinabo in parabolam aurem meam: aperiam in psalterio propositionem meam.
Példázatnak hajtom oda fülemet, hárfa mellett nyitom meg rejtvényemet.
5 Cur timebo in die mala? iniquitas calcanei mei circumdabit me:
Miért féljek bajnak napjaiban, mikor bűn környez sarkaimon
6 Qui confidunt in virtute sua: et in multitudine divitiarum suarum gloriantur.
A kik vagy onukban bíznak s nagy gazdagságukkal dicsekszenek –
7 Frater non redimit, redimet homo: non dabit Deo placationem suam.
testvérét megváltani nem váltja meg senki, nem adhatja Istennek a váltságdíjat.
8 Et pretium redemptionis animae suae: et laborabit in aeternum,
Hisz drága volna saját lelkük megváltása – abban is hagyja örökre –
9 et vivet adhuc in finem.
hogy tovább élne, mindétig, nem látná a vermet.
10 Non videbit interitum, cum viderit sapientes morientes: simul insipiens, et stultus peribunt. Et relinquent alienis divitias suas:
Bizony, látja! Bölcsek meghalnak, balga és oktalan egyaránt elvesznek és másokra hagyják vagyonukat.
11 et sepulchra eorum domus illorum in aeternum. Tabernacula eorum in progenie, et progenie: vocaverunt nomina sua in terris suis.
Belső gondolatuk: házaik örökre megmaradnak, lakásaik nemzedékre meg nemzedékre; nevükkel nevezték meg a. földeket.
12 Et homo, cum in honore esset, non intellexit: comparatus est iumentis insipientibus, et similis factus est illis.
De az ember az ő dicsőségében nem marad meg, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
13 Haec via illorum scandalum ipsis: et postea in ore suo complacebunt.
Ez az útjuk az ő balgaságuk; utánuk is lesznek, kik beszédjüket kedvelik. Széla.
14 Sicut oves in inferno positi sunt: mors depascet eos. Et dominabuntur eorum iusti in matutino: et auxilium eorum veterascet in inferno a gloria eorum. (Sheol h7585)
Mint juhokat, az alvilágba tették, a halál legelteti őket; majd uralkodnak rajtuk reggelre az egyenesek, és alakjukat elenyészteti az alvilág, hogy hajlékuk se legyen. (Sheol h7585)
Ámde Isten megváltja lelkemet az alvilág hatalmától, mert magához vesz engem. Széla. (Sheol h7585)
16 Ne timueris cum dives factus fuerit homo: et cum multiplicata fuerit gloria domus eius.
Ne félj, midőn meggazdagszik valaki, midőn sokasodik háza dicsősége;
17 Quoniam cum interierit, non sumet omnia: neque descendet cum eo gloria eius.
mert holtában nem visz el semmit, nem száll le ő utána dicsősége.
18 Quia anima eius in vita ipsius benedicetur: confitebitur tibi cum benefeceris ei.
Bár életében önnönmagát áldja, és magasztalnak téged, midőn jót teszel magaddal:
19 Introibit usque in progenies patrum suorum: et usque in aeternum non videbit lumen.
odajutsz őseid nemzedéhéhez, kik örökre nem látnak világosságot.
20 Homo, cum in honore esset, non intellexit: comparatus est iumentis insipientibus, et similis factus est illis.
Ember az ő dicsőségében, de értelem hiján, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
