Psalmorum 124

1 Canticum graduum. Nisi quia Dominus erat in nobis, dicat nunc Israel:

Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,

2 nisi quia Dominus erat in nobis, Cum exurgerent homines in nos,

Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:

3 forte vivos deglutissent nos: Cum irasceretur furor eorum in nos,

Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;

4 forsitan aqua absorbuisset nos.

Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;

5 Torrentem pertransivit anima nostra: forsitan pertransisset anima nostra aquam intolerabilem.

Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.

6 Benedictus Dominus qui non dedit nos, in captionem dentibus eorum.

Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!

7 Anima nostra sicut passer erepta est de laqueo venantium: Laqueus contritus est, et nos liberati sumus.

Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.

8 Adiutorium nostrum in nomine Domini, qui fecit caelum et terram.

A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.