Psalmorum 121

1 Canticum graduum. Levavi oculos meos in montes, unde veniet auxilium mihi.

Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.

2 Auxilium meum a Domino, qui fecit caelum et terram.

Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.

3 Non det in commotionem pedem tuum: neque dormitet qui custodit te.

Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.

4 Ecce non dormitabit neque dormiet, qui custodit Israel.

Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!

5 Dominus custodit te, Dominus protectio tua, super manum dexteram tuam.

Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.

6 Per diem sol non uret te: neque luna per noctem.

Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.

7 Dominus custodit te ab omni malo: custodiat animam tuam Dominus.

Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.

8 Dominus custodiat introitum tuum, et exitum tuum: ex hoc nunc, et usque in saeculum.

Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!