Proverbiorum 19
1 Melior est pauper, qui ambulat in simplicitate sua, quam dives torquens labia sua, et insipiens.
Jobb a szegény, a ki gáncstalanságában jár, mint az álnok ajkú, a ki balga.
2 Ubi non est scientia animae, non est bonum: et qui festinus est pedibus, offendet.
Hogy lélek tudás nélkül van, az sem jó, és a ki lábaival hamarkodik, vétkezik.
3 Stultitia hominis supplantat gressus eius: et contra Deum fervet animo suo.
Az ember oktalansága elferdíti útját, és az Örökkévaló ellen háborog szíve.
4 Divitiae addunt amicos plurimos: a paupere autem et hi, quos habuit, separantur.
A vagyon hozzászerez sok barátot, de a szegénynek a társa is elválik.
5 Testis falsus non erit impunitus: et qui mendacia loquitur, non effugiet.
Hazug tanú nem marad büntetlenül, és a ki hazugságokat terjeszt, nem menekül meg.
6 Multi colunt personam potentis, et amici sunt dona tribuentis.
Sokan hízelegnek a bőkezűnek, és mindenki barátja az adakozó embernek.
7 Fratres hominis pauperis oderunt eum: insuper et amici procul recesserunt ab eo. Qui tantum verba sectatur, nihil habebit:
A szegénynek minden testvérei gyűlölik őt, mennyivel inkább távoznak tőle társai. Ki szóbeszédet hajhász, az övé az.
8 qui autem possessor est mentis, diligit animam suam, et custos prudentiae inveniet bona.
A ki szívet szerez, szereti lelkét, a ki megőrzi az értelmet, jót fog találni.
9 Falsus testis non erit impunitus: et qui loquitur mendacia, peribit.
Hazug tanú nem marad büntetlenül, s a ki hazugságokat terjeszt, elvész.
10 Non decent stultum deliciae: nec servum dominari principibus.
Nem illik a balgához a gyönyörködés, hát még a szolgához uralkodni urakon!
11 Doctrina viri per patientiam noscitur: et gloria eius est iniqua praetergredi.
Az embernek esze hosszantűrővé teszi, és díszessége: elnézni a büntettet.
12 Sicut fremitus leonis, ita et regis ira: et sicut ros super herbam, ita et hilaritas eius.
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja, s mint harmat a fűre az ő kegye.
13 Dolor patris, filius stultus: et tecta iugiter perstillantia, litigiosa mulier.
Veszedelmére van atyjának a balga fiú, és csepegő eresz az asszony czivódása.
14 Domus, et divitiae dantur a parentibus: a Domino autem proprie uxor prudens.
Ház és vagyon ősök öröke, de az Örökkévalótól van az eszes asszony.
15 Pigredo immittit soporem, et anima dissoluta esuriet.
Restség mély álomba ejt, és a renyhének lelke éhezik.
16 Qui custodit mandatum, custodit animam suam: qui autem negligit viam suam, mortificabitur.
A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét, a ki megveti utjait, meg fog halni.
17 Foeneratur Domino qui miseretur pauperis: et vicissitudinem suam reddet ei.
Az Örökkévalónak ad kölcsön, ki könyörül a szegényen, és tettét megfizeti néki.
18 Erudi filium tuum, ne desperes: ad interfectionem autem eius ne ponas animam tuam.
Fenyítsd fiadat, mert van remény, de megölésére ne vidd lelkedet.
19 Qui impatiens est, sustinebit damnum: et cum rapuerit, aliud apponet.
A nagy indulatú viseli a bírságot, mert ha megmentenéd, még növelnéd.
20 Audi consilium, et suscipe disciplinam, ut sis sapiens in novissimis tuis.
Halljad a tanácsot és fogadd el az oktatást, azért hogy bölcs légy a végeden.
21 Multae cogitationes in corde viri: voluntas autem Domini permanebit.
Sok a gondolat a férfi szívében, de az Örökkévaló tanácsa – az áll fönn.
22 Homo indigens misericors est: et melior est pauper quam vir mendax.
Az ember kívánsága az ő szeretete, és jobb a szegény a hazugság emberénél.
23 Timor Domini ad vitam: et in plenitudine commorabitur, absque visitatione pessimi.
Az Istenfélelem életre visz, s jóllakottan hál meg, nem ér hozzá baj.
24 Abscondit piger manum suam sub ascella, nec ad os suum applicat eam.
Bedugta kezét a rest a tálba, még a szájához sem viszi vissza.
25 Pestilente flagellato stultus sapientior erit: si autem corripueris sapientem, intelliget disciplinam.
A csúfolót ütöd és az együgyű lesz okossá; s ha feddik az értelmest, megérti a tudást.
26 Qui affligit patrem, et fugit matrem, ignominiosus est et infelix.
Atyját pusztítja, anyját megfutamítja szégyenletes és gyalázatos fi.
27 Non cesses fili audire doctrinam, nec ignores sermones scientiae.
Hallgatva oktatásra, szűnj meg, fiam, eltévelyegni a tudás szavaitól!
28 Testis iniquus deridet iudicium: et os impiorum devorat iniquitatem.
Alávaló tanú megcsúfolja a jogot, és a gonoszok szája elnyeli a jogtalanságot.
29 Parata sunt derisoribus iudicia: et mallei percutientes stultorum corporibus.
Készen vannak a csúfolóknak a büntetések és ütlegek a balgák hátának.
