I Paralipomenon 16
1 Attulerunt igitur arcam Dei, et constituerunt eam in medio tabernaculi, quod tetenderat ei David: et obtulerunt holocausta, et pacifica coram Deo.
Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
2 Cumque complesset David offerens holocausta, et pacifica, benedixit populo in nomine Domini.
És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
3 Et divisit universis per singulos, a viro usque ad mulierem tortam panis, et partem assae carnis bubalae, et frixam oleo similam.
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
4 Constituitque coram arca Domini de Levitis, qui ministrarent, et recordarentur operum eius, et glorificarent, atque laudarent Dominum Deum Israel:
És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5 Asaph principem, et secundum eius Zachariam: Porro Iahiel, et Semiramoth, et Iehiel, et Mathathiam, et Eliab, et Banaiam, et Obededom: Iehiel super organa psalterii, et lyras: Asaph autem ut cymbalis personaret;
Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
6 Banaiam vero, et Iaziel sacerdotes, canere tuba iugiter coram arca foederis Domini.
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
7 In illo die fecit David principem ad confitendum Domino Asaph, et fratres eius.
Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
8 Confitemini Domino, et invocate nomen eius: notas facite in populis adinventiones eius.
Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
9 Cantate ei, et psallite ei: et narrate omnia mirabilia eius.
Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
10 Laudate nomen sanctum eius: laetetur cor quaerentium Dominum.
Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
11 Quaerite Dominum, et virtutem eius: quaerite faciem eius semper.
Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
12 Recordamini mirabilium eius quae fecit: signorum illius, et iudiciorum oris eius.
Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
13 Semen Israel servi eius: filii Iacob electi eius.
Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
14 Ipse Dominus Deus noster: in universa terra iudicia eius.
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
15 Recordamini in sempiternum pacti eius: sermonis, quem praecepit in mille generationes.
Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
16 Quem pepigit cum Abraham: et iuramenti illius cum Isaac.
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
17 Et constituit illud Iacob in praeceptum: et Israel in pactum sempiternum,
Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
18 Dicens: Tibi dabo Terram Chanaan, funiculum hereditatis vestrae.
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
19 Cum essent pauci numero, parvi et coloni eius.
Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
20 Et transierunt de gente in gentem, et de regno ad populum alterum.
Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
21 Non dimisit quemquam calumniari eos, sed increpavit pro eis reges.
Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
22 Nolite tangere christos meos: et in prophetis meis nolite malignari.
Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
23 Cantate Domino omnis terra, annunciate ex die in diem salutare eius.
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
24 Narrate in gentibus gloriam eius: in cunctis populis mirabilia eius.
Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
25 Quia magnus Dominus, et laudabilis nimis: et horribilis super omnes deos.
Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
26 Omnes enim dii populorum, idola: Dominus autem caelos fecit.
Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
27 Confessio et magnificentia coram eo: fortitudo et gaudium in loco eius.
Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
28 Afferte Domino familiae populorum: afferte Domino gloriam et imperium.
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
29 Date Domino gloriam, nomini eius, levate sacrificium, et venite in conspectu eius: et adorate Dominum in decore sancto.
Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
30 Commoveatur a facie eius omnis terra: ipse enim fundavit orbem immobilem.
Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
31 Laetentur caeli, et exultet terra: et dicant in nationibus, Dominus regnavit.
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
32 Tonet mare, et plenitudo eius: exultent agri, et omnia quae in eis sunt.
Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
33 Tunc laudabunt ligna saltus coram Domino: quia venit iudicare terram.
Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
34 Confitemini Domino, quoniam bonus: quoniam in aeternum misericordia eius.
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
35 Et dicite: Salva nos Deus salvator noster; et congrega nos, et erue de gentibus, ut confiteamur nomini sancto tuo, et exultemus in carminibus tuis.
És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
36 Benedictus Dominus Deus Israel ab aeterno usque in aeternum: et dicat omnis populo: Amen, et hymnum Deo.
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
37 Reliquit itaque ibi coram arca foederis Domini Asaph, et fratres eius ut ministrarent in conspectu arcae iugiter per singulos dies, et vices suas.
Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
38 Porro Obededom, et fratres eius sexaginta octo; et Obededom filium Idithun, et Hosa constituit ianitores.
Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
39 Sadoc autem sacerdotem, et fratres eius sacerdotes, coram tabernaculo Domini in excelso, quod erat in Gabaon,
Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
40 ut offerrent holocausta Domino super altare holocautomatis iugiter, mane et vesperi, iuxta omnia quae scripta sunt in lege Domini, quam praecepit Israeli.
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
41 Et post eum Heman, et Idithun, et reliquos electos, unumquemque vocabulo suo ad confitendum Domino: Quoniam in aeternum misericordia eius.
Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
42 Heman quoque, et Idithun canentes tuba, et quatientes cymbala, et omnia musicorum organa ad canendum Domino; filios autem Idithun fecit esse portarios.
És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
43 Reversusque est omnis populus in domum suam: et David, ut benediceret etiam domui suae.
Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
