< Psalmorum 146 >
1 Alleluja, Aggæi et Zachariæ.
Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!
2 Lauda, anima mea, Dominum. Laudabo Dominum in vita mea; psallam Deo meo quamdiu fuero. Nolite confidere in principibus,
Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.
3 in filiis hominum, in quibus non est salus.
Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!
4 Exibit spiritus ejus, et revertetur in terram suam; in illa die peribunt omnes cogitationes eorum.
Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.
5 Beatus cujus Deus Jacob adjutor ejus, spes ejus in Domino Deo ipsius:
Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;
6 qui fecit cælum et terram, mare, et omnia quæ in eis sunt.
A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;
7 Qui custodit veritatem in sæculum; facit judicium injuriam patientibus; dat escam esurientibus. Dominus solvit compeditos;
Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.
8 Dominus illuminat cæcos. Dominus erigit elisos; Dominus diligit justos.
Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.
9 Dominus custodit advenas, pupillum et viduam suscipiet, et vias peccatorum disperdet.
Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.
10 Regnabit Dominus in sæcula; Deus tuus, Sion, in generationem et generationem.
Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!