< Timotheum Ii 4 >

1 Testificor coram Deo, et Iesu Christo, qui iudicaturus est vivos, et mortuos, per adventum ipsius, et regnum eius:
Kérlek azért Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat eljövetelekor az ő országában,
2 prædica verbum, insta opportune, importune: argue, obsecra, increpa in omni patientia, et doctrina.
hogy hirdesd az igét, állj elő vele alkalmas és alkalmatlan időben, ints, fedj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.
3 Erit enim tempus, cum sanam doctrinam non sustinebunt, sed ad sua desideria coacervabunt sibi magistros, prurientes auribus,
Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem fogják elviselni, hanem saját kívánságaik szerint szereznek maguknak tanítókat, akik kedvük szerint beszélnek,
4 et a veritate quidem auditum avertent, ad fabulas autem convertentur.
és az igazságtól elfordítják fülüket, de a mesékhez odafordulnak.
5 Tu vero vigila, in omnibus labora, opus fac Evangelistæ, ministerium tuum imple. Sobrius esto.
De te józan légy mindenben, viseld el a bajokat, végezd az evangélista munkáját, és szolgálatodat teljesen betöltsd.
6 Ego enim iam delibor, et tempus resolutionis meæ instat.
Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje elérkezett.
7 Bonum certamen certavi, cursum consummavi, fidem servavi.
Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
8 In reliquo reposita est mihi corona iustitiæ, quam reddet mihi Dominus in illa die iustus iudex: non solum autem mihi, sed et iis, qui diligunt adventum eius.
Végezetül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.
9 Festina ad me venire cito.
Igyekezz mielőbb hozzám jönni,
10 Demas enim me reliquit, diligens hoc sæculum, et abiit Thessalonicam: Crescens in Galatiam, Titus in Dalmatiam. (aiōn g165)
mert Démász engem elhagyott a jelenvaló világhoz ragaszkodva, és elment Thesszalonikába, Kreszcensz Galáciába, Titusz pedig Dalmáciába. (aiōn g165)
11 Lucas est mecum solus. Marcum assume, et adduc tecum: est enim mihi utilis in ministerium.
Egyedül Lukács van velem. Márkot vedd magadhoz, és hozd magaddal, mert hasznát veszem a szolgálatban.
12 Tychicum autem misi Ephesum.
Tükhikoszt pedig Efezusba küldtem.
13 Penulam, quam reliqui Troade apud Carpum, veniens affer tecum, et libros, maxime autem membranas.
A köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, jöttödben hozd el és a könyveket is, különösen a kéziratokat.
14 Alexander ærarius multa mala mihi ostendit: reddet illi Dominus secundum opera eius:
A rézműves Alexandrosz sok bajt szerzett nekem. Az Úr majd megfizet neki cselekedetei szerint.
15 quem et tu devita: valde enim restitit verbis nostris.
Tőle te is őrizkedj, mert szerfelett ellenállt beszédünknek.
16 In prima mea defensione nemo mihi affuit, sed omnes me dereliquerunt: non illis imputetur.
Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sőt mindnyájan elhagytak, de ne róják fel nekik.
17 Dominus autem mihi astitit, et confortavit me, ut per me prædicatio impleatur, et audiant omnes Gentes: et liberatus sum de ore Leonis.
Az Úr mellettem állt, és megerősített engem, hogy teljesen elvégezzem az igehirdetést, hogy azt minden pogány meghallja. Az oroszlán szájából is megmenekültem.
18 Liberavit me Dominus ab omni opere malo: et salvum faciet in regnum suum cæleste, cui gloria in sæcula sæculorum. Amen. (aiōn g165)
Megszabadít engem az Úr minden gonosz cselekedettől, és megtart az ő mennyei országára, akinek dicsőség örökkön-örökké! Ámen. (aiōn g165)
19 Saluta Priscam, et Aquilam, et Onesiphori domum.
Köszöntsd Priszkát és Akvilát és Onéziforosz háza népét.
20 Erastus remansit Corinthi. Trophimum autem reliqui infirmum Mileti.
Erasztosz Korinthusban maradt, Trofimoszt pedig Milétoszban hagytam betegen.
21 Festina ante hiemem venire. Salutant te Eubulus, et Pudens, et Linus, et Claudia, et fratres omnes.
Igyekezz tél előtt eljönni. Köszönt téged Eubulosz és Pudensz, Linosz, Klaudia és mind az atyafiak.
22 Dominus Iesus Christus cum spiritu tuo. Gratia vobiscum. Amen.
Az Úr legyen lelkeddel! Kegyelem veletek! Ámen.

< Timotheum Ii 4 >