욥기 17
1 나의 기운이 쇠하였으며 나의 날이 다하였고 무덤이 나를 위하여 예비되었구나
Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
2 나를 조롱하는 자들이 오히려 나와 함께 있으므로 내 눈이 그들의 격동함을 항상 보는구나
Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
3 청컨대 보증물을 주시고 친히 나의 보주가 되옵소서 주 외에 나로 더불어 손을 칠 자가 누구리이까
Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
4 주께서 그들의 마음을 가리워 깨닫지 못하게 하셨사오니 그들을 높이지 아니 하시리이다
Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
5 친구를 지적하여 해를 받게 한 자의 자식들은 눈이 멀지니라
A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
6 하나님이 나로 백성의 이야기거리가 되게 하시니 그들이 내 얼굴에 침을 뱉는구나
Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
7 내 눈은 근심으로 하여 어두워지고 나의 온 지체는 그림자 같구나
A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
8 정직자는 이를 인하여 놀라고 무죄자는 사곡한 자를 인하여 분을 내나니
Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
9 그러므로 의인은 그 길을 독실히 행하고 손이 깨끗한 자는 점점 힘을 얻느니라
Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
10 너희는 다 다시 올지니라 내가 너희 중에서 지혜자를 찾을 수 없느니라
Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
11 나의 날이 지나갔고 내 경영 내 마음의 사모하는 바가 다 끊어졌구나
Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
12 그들은 밤으로 낮을 삼고 빛이 어두운데 가깝다 하는구나
Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol h7585)
14 무덤더러 너는 내 아비라 구더기더러 너는 내 어미, 내 자매라 할진대
A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
15 나의 소망이 어디 있으며 나의 소망을 누가 보겠느냐
Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
