< Zeremaia 30 >

1 Hagi ama nanekea Ra Anumzamo'ma Jeremaiama asami'nea naneke.
τῇ Ιδουμαίᾳ τάδε λέγει κύριος οὐκ ἔστιν ἔτι σοφία ἐν Θαιμαν ἀπώλετο βουλὴ ἐκ συνετῶν ὤχετο σοφία αὐτῶν
2 Ra Anumzana Israeli vahe Anumzamo'a huno, Nagrama kasamua nanekea mago avontafepi ana maka krento.
ἠπατήθη ὁ τόπος αὐτῶν βαθύνατε εἰς κάθισιν οἱ κατοικοῦντες ἐν Δαιδαν ὅτι δύσκολα ἐποίησεν ἤγαγον ἐπ’ αὐτὸν ἐν χρόνῳ ᾧ ἐπεσκεψάμην ἐπ’ αὐτόν
3 Hagi antahiho! Mago kna ne-eankino ana knama esige'na, Nagra vaheni'a Israeli vahe'ene Juda vahe'enena kinafintira ete zamavare'na esanuge'za zamagehe'ima zami'noa mopa ete eme eri nafa'a hu'za manigahaze huno Ra Anumzamo'a hu'ne.
ὅτι τρυγηταὶ ἦλθόν σοι οὐ καταλείψουσίν σοι καταλείμματα ὡς κλέπται ἐν νυκτὶ ἐπιθήσουσιν χεῖρα αὐτῶν
4 Hagi Ra Anumzamo'a Israeli vahe'ene Juda vaheku'enena amanage hu'ne.
ὅτι ἐγὼ κατέσυρα τὸν Ησαυ ἀνεκάλυψα τὰ κρυπτὰ αὐτῶν κρυβῆναι οὐ μὴ δύνωνται ὤλοντο διὰ χεῖρα ἀδελφοῦ αὐτοῦ καὶ γείτονος αὐτοῦ καὶ οὐκ ἔστιν
5 Ra Anumzamo'a huno, Vahe'mo'ma koro'ma nehuno krafagema nehia zana nentahue. Ana hu'neankino koro'zamo avitegeno, knare huno arimpa fru huno mani'zana omane'ne.
ὑπολείπεσθαι ὀρφανόν σου ἵνα ζήσηται καὶ ἐγὼ ζήσομαι καὶ χῆραι ἐπ’ ἐμὲ πεποίθασιν
6 Hagi vene'nemo'za zamu'enea hu'za mofavrea kasenezamataza za me'nefi zmantahigenka ko? Hagi nahige'za a'nemo'za mofavre ante'naku nehazageno, zamata negrige'za zamarimpare zamazama refita zanknara hu'za venenemo'za zamarimparera zamazana refinetaze? Hagi nahigeno zamavugosamo'a, kore nehaza vahe'mofo zamavugosamo'ma nehiazana nehie?
ὅτι τάδε εἶπεν κύριος οἷς οὐκ ἦν νόμος πιεῖν τὸ ποτήριον ἔπιον καὶ σὺ ἀθῳωμένη οὐ μὴ ἀθῳωθῇς ὅτι πίνων πίεσαι
7 Hagi antahiho, korapara egeta onke'naza kna hazenkeza egahiankino Jekopu nagara eme tamazeri haviza hugahie. Hianagi zamagrira zamagu vazigahue.
ὅτι κατ’ ἐμαυτοῦ ὤμοσα λέγει κύριος ὅτι εἰς ἄβατον καὶ εἰς ὀνειδισμὸν καὶ εἰς κατάρασιν ἔσῃ ἐν μέσῳ αὐτῆς καὶ πᾶσαι αἱ πόλεις αὐτῆς ἔσονται ἔρημοι εἰς αἰῶνα
8 Hankavenentake Ra Anumzamo'a huno, ana knama e'nige'na Israeli vahe zamanankempima ante'naza karenamare zafa eri'na rufutagi netre'na kinafintira katufe zamantegahue. Ana hanuge'za ru vahe'mokizmi kazokazo eri'za vahera mago'enena omanigahaze.
ἀκοὴν ἤκουσα παρὰ κυρίου καὶ ἀγγέλους εἰς ἔθνη ἀπέστειλεν συνάχθητε καὶ παραγένεσθε εἰς αὐτήν ἀνάστητε εἰς πόλεμον
9 Hianagi zamagra Ra Anumzamo'na Nagri eri'za vahe nemani'za, Deviti nagapinti'ma kinima azeri otisanua ne'mofo eri'za vahe manigahaze.
μικρὸν ἔδωκά σε ἐν ἔθνεσιν εὐκαταφρόνητον ἐν ἀνθρώποις
10 Hagi ana hu'negu Nagri eri'za vahe Jekopu naga'mota antahintahi hakarea nosuta, Israeli vahe'mota korora osiho. Na'ankure Nagra Ra Anumzamo'na ru moparegama mani'naregatira, ete tamavre'na ne-ena, ne'mofa'ma ru kuma tamimpima kinama ome hu'naregatira ete zamavare'na egahue. Ana hanugeta Jekopu nagamota mopatamia ete eme erita akoheta mani fruhuta manisageno, mago vahemo'e huno tamazeri korora osugahie, huno Ra Anumzamo'a hu'ne.
ἡ παιγνία σου ἐνεχείρησέν σοι ἰταμία καρδίας σου κατέλυσεν τρυμαλιὰς πετρῶν συνέλαβεν ἰσχὺν βουνοῦ ὑψηλοῦ ὅτι ὕψωσεν ὥσπερ ἀετὸς νοσσιὰν αὐτοῦ ἐκεῖθεν καθελῶ σε
11 Na'ankure Ra Anumzamo'a huno, Nagra tamagrane manine'na tamagu vazigahue. Nagrama tamazeri panani'ma hugeta umani emanima hu'naza mopafi vahera zamahe hana hugahue. Hagi tamagrira tamatresugeta amnea omanigahazanki, knaza tami'na tamazeri haviza hugahue. Hianagi Nagra fatgo avu'avaza hu'na knazana tamina tamazeri fatgo hugahue.
καὶ ἔσται ἡ Ιδουμαία εἰς ἄβατον πᾶς ὁ παραπορευόμενος ἐπ’ αὐτὴν συριεῖ
12 Hagi Ra Anumzamo'a huno, Tamagrira tamavufga rutraga hu'za tamahe nazankino namumo'a teganigara osu'ne.
ὥσπερ κατεστράφη Σοδομα καὶ Γομορρα καὶ αἱ πάροικοι αὐτῆς εἶπεν κύριος παντοκράτωρ οὐ μὴ καθίσῃ ἐκεῖ ἄνθρωπος καὶ οὐ μὴ ἐνοικήσῃ ἐκεῖ υἱὸς ἀνθρώπου
13 Hagi tamagri'ma tamaza hanugu'ma Nagritegama keagama hania vahera omanigeno, tamagrira namunte'ma fre marasinia omane'neankino, tamagri namumo'a teoganigahie.
ἰδοὺ ὥσπερ λέων ἀναβήσεται ἐκ μέσου τοῦ Ιορδάνου εἰς τόπον Αιθαμ ὅτι ταχὺ ἐκδιώξω αὐτοὺς ἀπ’ αὐτῆς καὶ τοὺς νεανίσκους ἐπ’ αὐτὴν ἐπιστήσατε ὅτι τίς ὥσπερ ἐγώ καὶ τίς ἀντιστήσεταί μοι καὶ τίς οὗτος ποιμήν ὃς στήσεται κατὰ πρόσωπόν μου
14 Hagi ko'ma tamagri'ma tamavesineramantaza vahe'mo'za menina zamagekani tamante'za, mago'a zana hunoramantaze. Hagi mago vahe'mo'ma asunku'ma osuno, ha' vahe'ama azeri havizama hiaza hu'na Nagra tamazeri haviza hu'noe. Na'ankure tamagra ra hazenke nehuta kumi'ma huta eri hakarema hu'nazagu anara hu'noe.
διὰ τοῦτο ἀκούσατε βουλὴν κυρίου ἣν ἐβουλεύσατο ἐπὶ τὴν Ιδουμαίαν καὶ λογισμὸν αὐτοῦ ὃν ἐλογίσατο ἐπὶ τοὺς κατοικοῦντας Θαιμαν ἐὰν μὴ συμψησθῶσιν τὰ ἐλάχιστα τῶν προβάτων ἐὰν μὴ ἀβατωθῇ ἐπ’ αὐτὴν κατάλυσις αὐτῶν
15 Hagi nahigeta hazenkema tamavufafima tami'naza namuma teogania zankura krafagea nehaze? Nagra ama ana knazama neramuana, na'ankure tamagra ra hazenke huta tusi kumi hu'nazagu anara huneramantoe.
ὅτι ἀπὸ φωνῆς πτώσεως αὐτῶν ἐσείσθη ἡ γῆ καὶ κραυγή σου ἐν θαλάσσῃ ἠκούσθη
16 Hianagi afi zagagafamo'za mago'zagama aheno'ma nehanama nehiankna hu'zama eme tamahe hana'ma nehaza vahera, anahukna hu'za eme zamahe hana hugahaze. Ana nehanage'za tamagri ha' vahera maka zamavare'za kina ome huzmantegahaze. Hagi rohu'ma eme tamare'za maka zantamima eri'zama vu'naza vahera, ana zanke hu'za zamagrira rohu ome zamare'za maka zazamia eri'za vugahaze.
ἰδοὺ ὥσπερ ἀετὸς ὄψεται καὶ ἐκτενεῖ τὰς πτέρυγας ἐπ’ ὀχυρώματα αὐτῆς καὶ ἔσται ἡ καρδία τῶν ἰσχυρῶν τῆς Ιδουμαίας ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ὡς καρδία γυναικὸς ὠδινούσης
17 Hianagi Nagra tamavufga tamazeri knare nehu'na, tamagri namuna eri hagege hugahue. Na'ankure zamagra hu'za tagri vahera omani'naze nehu'za, Saioni kumara amneza me'neankino mago vahe'mo'a antahi nomie hu'za nehaze.
τοῖς υἱοῖς Αμμων οὕτως εἶπεν κύριος μὴ υἱοὶ οὔκ εἰσιν ἐν Ισραηλ ἢ παραλημψόμενος οὐκ ἔστιν αὐτοῖς διὰ τί παρέλαβεν Μελχομ τὸν Γαδ καὶ ὁ λαὸς αὐτῶν ἐν πόλεσιν αὐτῶν ἐνοικήσει
18 Hagi Jekopu naga Israeli vahera Nagra nasunku hunezamante'na, kinafintira zamavare'na mopazamire vanuge'za, ko'ma mani'nazaza hu'za nonku'ma ome ante'za manigahaze. Ana nehu'za Jerusalemi kuma'ene kinimofo nonena, ko'ma me'nea marurera ete eriso'e hu'za kigahaze.
διὰ τοῦτο ἰδοὺ ἡμέραι ἔρχονται φησὶν κύριος καὶ ἀκουτιῶ ἐπὶ Ραββαθ θόρυβον πολέμων καὶ ἔσονται εἰς ἄβατον καὶ εἰς ἀπώλειαν καὶ βωμοὶ αὐτῆς ἐν πυρὶ κατακαυθήσονται καὶ παραλήμψεται Ισραηλ τὴν ἀρχὴν αὐτοῦ
19 Hagi zamagrama muse zagame'ma nehu'za musenkasema hanaza agasasamo'a tusiza hugahie. Nagra zamazeri rama'a hanuge'za, osi'a nagara omani rama'a vahe manigahaze. Ana nehu'na ra zamagi zamisuge'za, vahe'mo'za zamage fenkamia otregahaze.
ἀλάλαξον Εσεβων ὅτι ὤλετο Γαι κεκράξατε θυγατέρες Ραββαθ περιζώσασθε σάκκους καὶ ἐπιλημπτεύσασθε καὶ κόψασθε ἐπὶ Μελχομ ὅτι ἐν ἀποικίᾳ βαδιεῖται οἱ ἱερεῖς αὐτοῦ καὶ οἱ ἄρχοντες αὐτοῦ ἅμα
20 Hagi mofavre naga'zamimo'za ko knafima knare hu'za mani'nazankna hu'za manigahaze. Ana nehanageno mani'zazmimo'a knare nehina Nagri navurera mani so'e nehanage'na, knama zami'za zamazeri havizama hanaza vahera, nona hu'na zamazeri haviza hugahue.
τί ἀγαλλιάσῃ ἐν τοῖς πεδίοις Ενακιμ θύγατερ ἰταμίας ἡ πεποιθυῖα ἐπὶ θησαυροῖς αὐτῆς ἡ λέγουσα τίς εἰσελεύσεται ἐπ’ ἐμέ
21 Hagi zamagri amu'nompinti mago'zmimo kva nera fore huno kegava huzmantegahie. Nagra ana nera avre tava'o hanugeno Nagri navate manigahie. Na'ankure Nagri tava'ontera mago vahemo'e huno agra'a avesitera omegahie.
ἰδοὺ ἐγὼ φέρω φόβον ἐπὶ σέ εἶπεν κύριος ἀπὸ πάσης τῆς περιοίκου σου καὶ διασπαρήσεσθε ἕκαστος εἰς πρόσωπον αὐτοῦ καὶ οὐκ ἔσται ὁ συνάγων
22 E'ina hu'negu tamagra Nagri vahe manisage'na, Nagra tamagri Anumza manigahue.
23 Hagi antahiho! Ununkomo'ma atufeno eankna huno Ra Anumzamofo arimpahe zamo'a ne-eankino, ana rimpa ahezamo'a kefo avu'ava'ma nehaza vahe'mofo zamasenire egahie.
τῇ Κηδαρ βασιλίσσῃ τῆς αὐλῆς ἣν ἐπάταξεν Ναβουχοδονοσορ βασιλεὺς Βαβυλῶνος οὕτως εἶπεν κύριος ἀνάστητε καὶ ἀνάβητε ἐπὶ Κηδαρ καὶ πλήσατε τοὺς υἱοὺς Κεδεμ
24 Hagi Ra Anumzamofo arimpa ahe'zamo'a amera huno vagaoreno me'nesigeno, nazano hugahuema huno agu'afima antahi'nesia zana huvagaregahie. Henka ama ana zana tamagra keta antahita hugahaze.
σκηνὰς αὐτῶν καὶ πρόβατα αὐτῶν λήμψονται ἱμάτια αὐτῶν καὶ πάντα τὰ σκεύη αὐτῶν καὶ καμήλους αὐτῶν λήμψονται ἑαυτοῖς καὶ καλέσατε ἐπ’ αὐτοὺς ἀπώλειαν κυκλόθεν
φεύγετε λίαν βαθύνατε εἰς κάθισιν καθήμενοι ἐν τῇ αὐλῇ ὅτι ἐβουλεύσατο ἐφ’ ὑμᾶς βασιλεὺς Βαβυλῶνος βουλὴν καὶ ἐλογίσατο ἐφ’ ὑμᾶς λογισμόν
ἀνάστηθι καὶ ἀνάβηθι ἐπ’ ἔθνος εὐσταθοῦν καθήμενον εἰς ἀναψυχήν οἷς οὔκ εἰσιν θύραι οὐ βάλανοι οὐ μοχλοί μόνοι καταλύουσιν
καὶ ἔσονται κάμηλοι αὐτῶν εἰς προνομὴν καὶ πλῆθος κτηνῶν αὐτῶν εἰς ἀπώλειαν καὶ λικμήσω αὐτοὺς παντὶ πνεύματι κεκαρμένους πρὸ προσώπου αὐτῶν ἐκ παντὸς πέραν αὐτῶν οἴσω τὴν τροπὴν αὐτῶν εἶπεν κύριος
καὶ ἔσται ἡ αὐλὴ διατριβὴ στρουθῶν καὶ ἄβατος ἕως αἰῶνος οὐ μὴ καθίσῃ ἐκεῖ ἄνθρωπος καὶ οὐ μὴ κατοικήσῃ ἐκεῖ υἱὸς ἀνθρώπου
τῇ Δαμασκῷ κατῃσχύνθη Ημαθ καὶ Αρφαδ ὅτι ἤκουσαν ἀκοὴν πονηράν ἐξέστησαν ἐθυμώθησαν ἀναπαύσασθαι οὐ μὴ δύνωνται
ἐξελύθη Δαμασκός ἀπεστράφη εἰς φυγήν τρόμος ἐπελάβετο αὐτῆς
πῶς οὐχὶ ἐγκατέλιπεν πόλιν ἐμήν κώμην ἠγάπησαν
διὰ τοῦτο πεσοῦνται νεανίσκοι ἐν πλατείαις σου καὶ πάντες οἱ ἄνδρες οἱ πολεμισταί σου πεσοῦνται φησὶν κύριος
καὶ καύσω πῦρ ἐν τείχει Δαμασκοῦ καὶ καταφάγεται ἄμφοδα υἱοῦ Αδερ

< Zeremaia 30 >