箴言 知恵の泉 29
1 しばしばしかられても、なおかたくなな者は、たちまち打ち敗られて助かることはない。
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2 正しい者が権力を得れば民は喜び、悪しき者が治めるとき、民はうめき苦しむ。
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3 知恵を愛する人はその父を喜ばせ、遊女に交わる者はその資産を浪費する。
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4 王は公儀をもって国を堅くする、しかし、重税を取り立てる者はこれを滅ぼす。
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5 その隣り人にへつらう者は、彼の足の前に網を張る。
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6 悪人は自分の罪のわなに陥る、しかし正しい人は喜び楽しむ。
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7 正しい人は貧しい者の訴えをかえりみる、悪しき人はそれを知ろうとはしない。
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8 あざける人は町を乱し、知恵ある者は怒りを静める。
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9 知恵ある人が愚かな人と争うと、愚かな者はただ怒り、あるいは笑って、休むことがない。
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10 血に飢えている人は罪のない者を憎む、悪しき者は彼の命を求める。
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11 愚かな者は怒りをことごとく表わし、知恵ある者は静かにこれをおさえる。
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12 もし治める者が偽りの言葉に聞くならば、その役人らはみな悪くなる。
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13 貧しい者と、しえたげる者とは共に世におる、主は彼ら両者の目に光を与えられる。
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14 もし王が貧しい者を公平にさばくならば、その位はいつまでも堅く立つ。
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15 むちと戒めとは知恵を与える、わがままにさせた子はその母に恥をもたらす。
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
16 悪しき者が権力を得ると罪も増す、正しい者は彼らの倒れるのを見る。
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17 あなたの子を懲しめよ、そうすれば彼はあなたを安らかにし、またあなたの心に喜びを与える。
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
18 預言がなければ民はわがままにふるまう、しかし律法を守る者はさいわいである。
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19 しもべは言葉だけで訓練することはできない、彼は聞いて知っても、心にとめないからである。
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20 言葉の軽率な人を見るか、彼よりもかえって愚かな者のほうに望みがある。
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
21 しもべをその幼い時からわがままに育てる人は、ついにはそれを自分のあとつぎにする。
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
22 怒る人は争いを起し、憤る人は多くの罪を犯す。
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
23 人の高ぶりはその人を低くし、心にへりくだる者は誉を得る。
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24 盗びとにくみする者は自分の魂を憎む、彼はのろいを聞いても何事をも口外しない。
A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25 人を恐れると、わなに陥る、主に信頼する者は安らかである。
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26 治める者の歓心を得ようとする人は多い、しかし人の事を定めるのは主による。
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
27 正しい人は不正を行う人を憎み、悪しき者は正しく歩む人を憎む。
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
