Zakariás 7
1 És lőn a Dárius király negyedik esztendejében, hogy szóla az Úr Zakariáshoz a kilenczedik hónapnak, a Kiszlévnek negyedikén,
Darius siangpahrang uknae kum pali, thapa yung tako, Chislev hnin pali hnin nah Zekhariah koe BAWIPA e lawk ka tho e teh,
2 Mikor elküldék az Isten házába Saréczert és Régem-Méleket és társait, hogy esedezzenek az Úr színe előtt,
BAWIPA e hmalah ratoum hanlah kum moikasaw sak e patetlah thapa yung panga navah, khuika teh bu hai han nama telah,
3 És hogy megkérdezzék a papokat, a kik a Seregek Urának házában vannak, és megkérdezzék a prófétákat is: Sírjak-é az ötödik hónapban és bőjtöljek-é, a mint cselekedtem azt néhány esztendő óta?
Ransahu BAWIPA e im dawk kaawm e vaihma hoiyah profetnaw hah pacei hanelah, Sherezer, Regem Melek hoi ahnimae taminaw BAWIPA e im dawk a patoun awh.
4 Szóla ekkor a Seregeknek Ura nékem, mondván:
Ransahu BAWIPA e lawk teh Zekhariah koe a pha teh,
5 Szólj az ország minden népének és a papoknak, mondván: Mikor bőjtöltetek és gyászoltatok az ötödik és hetedik hónapban, és pedig hetven esztendeig: avagy bőjtölvén, nékem bőjtöltetek-é?
vaihmanaw hoi khocaramcanaw pueng hanelah na dei hane teh, a kum 70 touh thung, nangmanaw teh thapa ayung panga e hoi ayung sari e dawkvah bu na hai awh teh na khuika awh navah atangcalah kaie ka ngainae patetlah Kai koe bu na hai awh maw.
6 És mikor ettetek, és mikor ittatok: avagy nem magatoknak ettetek és magatoknak ittatok-é?
Na canei awh nahaiyah ma ngainae patetlah vai na canei a vaw.
7 Avagy nem ezek a beszédek-é azok, a melyeket szólott vala az Úr az előbbi próféták által, mikor még Jeruzsálem népes és gazdag vala a körülte levő városokkal együtt, és mind a déli táj, mind a lapály-föld népes vala?
Jerusalem khopui hoi atengpam e khonaw akalae hoi tanghlingnaw dawk e tami apap lahun navah, ayan e profetnaw koe Cathut ni a pathang e kâlawk akuep toung nahoehmaw telah a ti.
8 És szóla az Úr Zakariásnak, mondván:
Hat navah, Zekhariah koe ka phat e BAWIPA e lawk teh,
9 Így szólt a Seregeknek Ura, mondván: Igaz ítélettel ítéljetek, és irgalmasságot és könyörületességet gyakoroljon kiki az ő felebarátjával!
Kalan lah lawkceng awh. Pahren lungmanae hoi buet touh hoi buet touh lungkâpataw awh.
10 Özvegyet és árvát, jövevényt és szegényt meg ne sarczoljatok, és egymás ellen még szívetekben se gondoljatok gonoszt.
Naranaw, lahmai napui, ayâ khoram kaawm e karoedengnaw rektap awh hanh. Buet touh hoi buet touh kahawihoehe pouknae tawn awh hanh telah ransahu BAWIPA ni a dei e teh,
11 De nem akarák meghallani, sőt vállaikat vonogaták, és bedugák füleiket, hogy ne halljanak.
Ahnimouh ni ka lawk ngai laipalah hlout nahanlah a kâyawm awh. A thai hoeh nahanlah a hnâ a tabuem awh.
12 Szívöket is megkeményíték, hogy ne hallják a törvényt és az igéket, a melyeket a Seregeknek Ura küldött vala az ő lelke által, az elébbi próféták által. És igen felgerjedt vala a Seregeknek Ura.
Phunglawk thoseh, ransahu BAWIPA e Muitha niyah ayan e profetnaw koe a dei pouh e lawk thoseh, ahnimouh ni a thai awh hoeh nahanlah a lungthinnaw lungtaw patetlah a pata sak awh. Hatdawkvah, ransahu BAWIPA teh puenghoi a lungkhuek.
13 És lőn, hogy a mint én kiáltottam és nem hallották meg: úgy kiáltottak, de nem hallottam meg, azt mondja a Seregeknek Ura;
Kai ni ka kaw navah a thai awh hoeh e patetlah, ahnimouh ni na kaw to hai kai ni ka thai pouh mahoeh telah ransahu BAWIPA ni a ti.
14 Hanem szétszórtam őket mindenféle nemzetek közé, a kik nem ismerték őket, és puszta lőn utánok a föld, hogy senki azon sem át nem megy, sem meg nem tér. Így tevék pusztává a kívánatos földet.
Ahnimouh ni a panue awh hoeh e miphunnaw koevah bongparui hoi ka palek sak awh toe. Hatdawkvah, ahnimae ram teh kingkadi lah ao teh, apihaiyah kâhlumkâhlai e awm hoeh. Ram kahawi teh koung raphoe lah ao telah a ti.
