< Énekek Éneke 1 >
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
The Song of songs, which is Solomon's.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Let him kiss me with the kisses of his mouth, for thy love is better than wine.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
Thine oils have a good fragrance. Thy name is oil poured forth. Therefore the virgins love thee.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Draw me, we will run after thee. The king has brought me into his chambers. We will be glad and rejoice in thee. We will make mention of thy love more than of wine. Rightly do they love thee.
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
I am black, but comely, O ye daughters of Jerusalem, as the tents of Kedar, as the curtains of Solomon.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Look not upon me, because I am swarthy, because the sun has scorched me. My mother's sons were incensed against me. They made me keeper of the vineyards, but my own vineyard I have not kept.
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Tell me, O thou whom my soul loves, where thou feed thy flock, where thou make it to rest at noon. For why should I be as she who is veiled beside the flocks of thy companions?
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
If thou know not, O thou fairest among women, go thy way forth by the footsteps of the flock, and feed thy kids beside the shepherds' tents.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
I have compared thee, O my love, to a steed in Pharaoh's chariots.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Thy cheeks are comely with plaits of hair, thy neck with strings of jewels.
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
We will make thee plaits of gold with studs of silver.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
While the king sat at his table, my spikenard sent forth its fragrance.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
My beloved is to me a bundle of myrrh that lies between my breasts.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
My beloved is to me a cluster of henna-flowers in the vineyards of En-gedi.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Behold, thou are fair, my love, behold thou are fair. Thine eyes are doves.
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Behold, thou are fair, my beloved, yea, pleasant. Also our couch is green.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
The beams of our house are cedars, our rafters are firs.