Zsoltárok 81
1 Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
Unto the end, for the winepresses, a psalm for Asaph himself. Rejoice to God our helper: sing aloud to the God of Jacob.
2 Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.
Take a psalm, and bring hither the timbrel: the pleasant psaltery with the harp.
3 Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
Blow up the trumpet on the new moon, on the noted day of your solemnity.
4 Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
For it is a commandment in Israel, and a judgment to the God of Jacob.
5 Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.
He ordained it for a testimony in Joseph, when he came out of the land of Egypt: he heard a tongue which he knew not.
6 Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
He removed his back from the burdens: his hands had served in baskets.
7 A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)
Thou calledst upon me in affliction, and I delivered thee: I heard thee in the secret place of tempest: I proved thee at the waters of contradiction.
8 Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!
Hear, O my people, and I will testify to thee: O Israel, if thou wilt hearken to me,
9 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!
There shall be no new god in thee: neither shalt thou adore a strange god.
10 Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
For I am the Lord thy God, who brought thee out of the land of Egypt: open thy mouth wide, and I will fill it.
11 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
But my people heard not my voice: and Israel hearkened not to me.
12 Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
So I let them go according to the desires of their heart: they shall walk in their own inventions.
13 Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!
If my people had heard me: if Israel had walked in my ways:
14 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
I should soon have humbled their enemies, and laid my hand on them that troubled them.
15 Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.
The enemies of the Lord have lied to him: and their time shall be for ever.
16 És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!
And he fed them with the fat of wheat, and filled them with honey out of the rock.
