< Zsoltárok 65 >
1 Az éneklőmesternek; zsoltár; Dávid éneke. Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked teljesítik ott a fogadást.
Alang sa pangulong musikero. Ang salmo nga awit ni David. Alang kanimo, O Dios sa Zion, nagpaabot ang among mga pagdayeg; tumanon namo ang among mga panaad diha kanimo.
2 Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test.
Ikaw nga naminaw sa mga pag-ampo, ang tanang may unod moduol kanimo.
3 Bűneim erőt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg.
Mipatigbabaw ang kasal-anan batok kanamo; ingon man ang among mga kalapasan, apan pasayloon nimo kini.
4 Boldog az, a kit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!
Bulahan ang tawo nga imong gipili nga ipaduol kanimo aron nga siya magpuyo sa imong templo. Matagbaw kami sa pagkamaayo sa imong puluy-anan, ang imong balaang templo.
5 Csodálatos dolgokat szólasz nékünk a te igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma;
Diha sa pagkamatarong imo kaming tubagon pinaagi sa pagbuhat sa mga kahibulongang butang, Dios sa among kaluwasan; ikaw nga paglaom sa tibuok kalibotan ug niadtong anaa sa layong dapit sa tabok sa kadagatan.
6 A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal;
Kay ikaw ang nagbuhat sa lig-on nga mga kabukiran, ikaw nga nagbakos sa kusog.
7 A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.
Ikaw ang nagpahilom sa pagngulob sa kadagatan, sa pagdahunog sa mga balod niini ug sa kasamok sa mga tawo.
8 Félnek is jeleidtől a szélek lakói; a napkelet és nyugot határait megörvendezteted.
Kadtong nagpuyo sa halayong dapit sa kalibotan mangahadlok sa timaan sa imong mga buhat; magmaya ang sidlakan ug ang kasadpan tungod kanimo.
9 Meglátogatod a földet és elárasztod; nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt.
Moanhi ka aron pagtabang sa yuta; gipatubigan nimo kini; gipatambok nimo kini; ang sapa sa Dios puno sa tubig; gihatagan nimo ang mga tawo ug trigo sa dihang giandam mo ang yuta.
10 Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod; záporesővel meglágyítod azt, termését megáldod.
Gipatubigan nimo pag-ayo ang mga tudling; gipahiluna nimo ang dinarong yuta; gipahumok nimo kini pinaagi sa taligsik; gipanalanginan nimo ang nagturok niini.
11 Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad;
Gikoronahan nimo ang tuig sa imong pagkamaayo; ang maagian sa imong karwahe adunay nangahulog nga patambok sa yuta.
12 Csepegnek a puszta legelői és a halmokat vígság övezi.
Ang sibsibanan sa kamingawan napuno sa yamog, ug ang kabungtoran nagsul-ob sa kalipay.
13 A legelők megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek és énekelnek.
Nagsul-ob ang sibsibanan sa mga panon sa mananap; napuno usab ang mga walog sa mga trigo; nagsinggit (sila) sa kalipay, ug nag-awit (sila)