Zsoltárok 55
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
神よねがはくは耳をわが祈にかたぶけたまへ わが懇求をさけて身をかくしたまふなかれ
2 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
われに聖意をとめ 我にこたへたまへ われ歎息によりてやすからず悲みうめくなり
3 Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
これ仇のこゑと惡きものの暴虐とのゆゑなり そはかれら不義をわれに負せ いきどほりて我におひせまるなり
4 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
わが心わがうちに憂ひいたみ死のもろもろの恐懼わがうへにおちたり
5 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
おそれと戰慄とわれにのぞみ甚だしき恐懼われをおほへり
6 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
われ云ねがはくは鴿のごとく羽翼のあらんことを さらば我とびさりて平安をえん
7 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
みよ我はるかにのがれさりて野にすまん (セラ)
8 Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
われ速かにのがれて暴風と狂風とをはなれん
9 Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
われ都のうちに強暴とあらそひとをみたり 主よねがはくは彼等をほろぼしたまへ かれらの舌をわかれしめたまへ
10 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
彼等はひるもよるも石垣のうへをあるきて邑をめぐる 邑のうちには邪曲とあしき企圖とあり
11 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
また惡きこと邑のうちにあり しへたげと欺詐とはその街衢をはなるることなし
12 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
われを謗れるものは仇たりしものにあらず もし然りしならば尚しのばれしなるべし 我にむかひて己をたかくせし者はわれを恨たりしものにあらず若しかりしならば身をかくして彼をさけしなるべし
13 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
されどこれ汝なり われとおなじきもの わが友われと親しきものなり
14 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
われら互にしたしき語らひをなし また會衆のなかに在てともに神の家にのぼりたりき
15 A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
死は忽然かれらにのぞみ その生るままにて陰府にくだらんことを そは惡事その住處にありその中にあればなり (Sheol h7585)
16 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
されど我はただ神をよばんヱホバわれを救ひたまふべし
17 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
夕にあしたに晝にわれなげき且かなしみうめかん ヱホバわが聲をききたまふべし
18 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
ヱホバは我をせむる戰闘よりわが霊魂をあがなひいだして平安をえしめたまへり そはわれを攻るもの多かりければなり
19 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
太古よりいます者なる神はわが聲をききてかれらを惱めたまべし (セラ) かれらには變ることなく神をおそるることなし
20 Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
かの人はおのれと睦みをりしものに手をのべてその契約をけがしたり
21 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
その口はなめらかにして乳酥のごとくなれどもその心はたたかひなり その言はあぶらに勝りてやはらかなれどもぬきたる劍にことならず
22 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
なんぢの荷をヱホバにゆだねよさらば汝をささへたまはん ただしき人のうごかさるることを常にゆるしたまふまじ
23 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
かくて神よなんぢはかれらを亡の坑におとしいれたまはん血をながすものと詭計おほきものとは生ておのが日の半にもいたらざるべし 然はあれどわれは汝によりたのまん
