< Zsoltárok 46 >
1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
Načelniku godbe med nasledniki Koretovimi, po visoki godbi, hvalna pesem. Bog nam je zavetje in moč; pomoč v stiskah najkrepkejša.
2 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
Zato bi se ne bali, ako bi se premaknila zemlja, ali ko bi se gore pogreznile v globočino morja.
3 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
Šumele bi, kalile se vodé njih vseh, gibale se goré od njegovega vzdigovanja.
4 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
Reka, potoki njeni razveseljujejo mesto Božje, kraj presveti, Najvišjega prebivališče.
5 Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
Bog je v sredi njegovi, ne gane se; Bog mu pomaga rano zjutraj.
6 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
Ko hrumé narodi, gibljejo se kraljestva, oglasi se on, taja se zemlja.
7 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
Gospod vojnih krdel je z nami, grad je nam Bog Jakobov.
8 Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
Pridite, glejte dela Gospodova, kako razgraja po zemlji!
9 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
Vojske mirí noter do skrajnosti zemlje, lok lomi in sulico krši, vozove sežiga z ognjem.
10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
Govoreč: Stojte in spoznajte, da sem jaz Bog; da se bodem poveličeval med narodi, poveličeval na zemlji.
11 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)
Gospod vojnih krdél je z nami, grad nam Bog Jakobov.