Zsoltárok 27
1 Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
De David. L'Éternel est ma lumière et ma délivrance; De qui aurais-je peur? L'Éternel est le rempart de ma vie; De qui aurais-je de la crainte?
2 Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim – ők botlanak meg és hullanak el.
Quand les méchants sont venus contre moi Pour dévorer ma chair, Ce sont eux, mes adversaires et mes ennemis. Qui ont bronché et qui sont tombés.
3 Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én.
Quand même une armée camperait contre moi, Mon coeur n'aurait aucune crainte. Quand la guerre s'élèverait contre moi, Même alors j'aurais confiance.
4 Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
J'ai demandé une chose à l'Éternel, et je la rechercherai: C'est d'habiter dans la maison de l'Éternel Tous les jours de ma vie, Pour contempler la beauté de l'Éternel Et pour visiter son sanctuaire.
5 Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
Car il m'abritera dans sa tente au jour du malheur; Il me cachera dans le lieu le plus secret de son tabernacle. Il m'élèvera sur un rocher.
6 Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
Déjà ma tête s'élève au-dessus des ennemis qui m'entourent. J'offrirai dans son tabernacle des sacrifices, avec des cris de joie; Je chanterai et je psalmodierai à la gloire de l'Éternel.
7 Halld meg, Uram, hangomat – hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
O Éternel, écoute ma voix, je t'invoque; Aie pitié de moi et daigne m'exaucer!
8 Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!
Mon coeur dit de ta part: «Cherchez ma face!» Je cherche ta face, ô Éternel!
9 Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
Ne me cache pas ta face! Ne rejette pas ton serviteur, dans ta colère! Tu as été mon aide; ne me délaisse pas, ne m'abandonne point, Dieu de mon salut!
10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.
Quand mon père et ma mère m'auraient abandonné, L'Éternel me recueillera.
11 Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
O Éternel, enseigne-moi ta voie, Et conduis-moi dans le droit chemin, A cause de mes ennemis.
12 Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
Ne me livre pas à la merci de mes adversaires: Car de faux témoins, des gens qui ne respirent que violence, Se sont élevés contre moi.
13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
Ah! si je n'avais l'assurance de voir la bonté de l'Éternel Sur la terre des vivants!
14 Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
Mets ton espoir en l'Éternel! Demeure ferme; que ton coeur se fortifie. Oui, mets ton espoir en l'Éternel!
