Zsoltárok 147
1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Louez l'Éternel! Car il est bon de chanter à la gloire de notre Dieu! Oui, il est doux, il est beau de le louer!
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
C'est l'Éternel qui rebâtit Jérusalem, Qui rassemble les dispersés d'Israël;
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Qui guérit ceux qui ont le coeur brisé, Et qui bande leurs plaies.
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
Il compte le nombre des étoiles; Il les appelle toutes par leur nom.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Notre Seigneur est grand, et grande est sa puissance; Son intelligence est infinie.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
L'Éternel soutient les humbles. Et il abaisse les méchants jusqu'à terre.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Célébrez les louanges de l'Éternel; Psalmodiez sur la harpe en l'honneur de notre Dieu!
8 A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
C'est lui qui couvre les cieux de nuées. Qui prépare la pluie pour la terre, Qui fait germer l'herbe sur les montagnes,
9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Qui donne leur nourriture aux troupeaux Et aux petits du corbeau, que la faim fait crier.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
Ce n'est pas la vigueur du cheval qui lui est agréable; Ce n'est pas l'agilité à la course qui lui plaît.
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
L'Éternel a de l'affection pour ceux qui le craignent. Pour ceux qui mettent leur espoir dans sa bonté.
12 Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
Jérusalem, loue l'Éternel! Sion, célèbre ton Dieu!
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
Car il a renforcé les verrous de, tes portes; Il a béni tes enfants au milieu de toi.
14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
Il donne la paix à ton territoire; Il te rassasie de la fleur du froment.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
Il envoie ses ordres sur la terre. Et sa parole court avec rapidité.
16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
Il fait tomber la neige comme de la laine. Et répand le givre comme de la cendre;
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
Il jette les glaçons comme par morceaux: Qui peut résister à ses frimas?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
Dès qu'il en a donné l'ordre, la glace fond aussitôt; Dès que son souffle a passé, les eaux recommencent à couler.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
Il a révélé sa parole à Jacob, Ses préceptes et ses commandements à Israël.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
Il n'a fait cela pour aucune des autres nations: Elles ne connaissent pas ses lois. Louez l'Éternel!
