Zsoltárok 138

1 Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt.

Thaburi ya Daudi Wee Jehova, nĩngũkũgooca na ngoro yakwa yothe; ngũkũinĩra ngũgooce ngai iria ingĩ irĩ o ho.

2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

Ngũinamĩrĩra njerekeire hekarũ-inĩ yaku ĩrĩa nyamũre, ngooce rĩĩtwa rĩaku, nĩ ũndũ wa wendo waku na wĩhokeku waku, nĩgũkorwo nĩũtũũgĩrĩtie rĩĩtwa rĩaku, na ũgatũũgĩria kiugo gĩaku makĩria ya maũndũ marĩa mangĩ mothe.

3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

Hĩndĩ ĩrĩa ndagwĩtire, nĩwanjĩtĩkire; wanyũmĩrĩirie na ũkĩnjĩkĩra hinya ngoro.

4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,

Wee Jehova-rĩ, athamaki othe a thĩ nĩmakũgoocage, rĩrĩa maigua ciugo cia kanua gaku.

5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége!

Nĩmaganage ũhoro wa njĩra cia Jehova, nĩgũkorwo riiri wa Jehova nĩ mũnene.

6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.

O na gũtũĩka Jehova arĩ igũrũ-rĩ, nĩaroraga andũ arĩa enyiihia, no arĩa etĩĩi akamenya ũhoro wao arĩ o kũraya.

7 Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.

O na ingĩgerera mathĩĩna-inĩ, Wee nĩũmenyagĩrĩra muoyo wakwa; ũtambũrũkagia guoko gwaku ũgookĩrĩra marakara ma thũ ciakwa, ũkaahonokia na guoko gwaku kwa ũrĩo.

8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

Jehova nĩakahingia muoroto wake harĩ niĩ; wendo waku, Wee Jehova, nĩ wa tene na tene; nĩ ũndũ ũcio ndũgatiganĩrie wĩra wa moko maku.