< Zsoltárok 126 >

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Thaburi ya Agendi Rĩrĩa Jehova aacookirie andũ a Zayuni arĩa maatahĩtwo akĩmainũkia-rĩ, twahaanire ta andũ mekũroota.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Tũnua twitũ twaiyũrire mĩtheko, nacio nĩmĩ ciitũ ikĩina nyĩmbo cia gĩkeno. Hĩndĩ ĩyo ndũrĩrĩ-inĩ gũkĩĩranwo atĩrĩ, “Jehova nĩekĩire andũ aya maũndũ manene.”
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
Jehova nĩatwĩkĩire maũndũ manene, na ithuĩ tũkaiyũrwo nĩ gĩkeno.
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
Tũma tũgaacĩre rĩngĩ, Wee Jehova, ta ũrĩa njũũĩ cia Negevu icookaga kũiyũra.
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Andũ arĩa mahaandaga na maithori, nĩmakagetha makĩinaga nyĩmbo cia gĩkeno.
6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.
Mũndũ o na angiumagara akĩrĩraga, akuuĩte mbeũ cia kũhaanda, agaacooka akĩinaga nyĩmbo cia gĩkeno, akuuĩte itĩĩa ciake cia ngano.

< Zsoltárok 126 >