< Zsoltárok 125 >

1 Grádicsok éneke. A kik bíznak az Úrban, olyanok, mint a Sion hegye, a mely meg nem inog, örökké megáll.
Kadtong mosalig kang Yahweh sama (sila) sa Bukid sa Zion, dili matarog, molahotay hangtod sa kahangtoran.
2 Jeruzsálemet hegyek veszik körül, az Úr pedig körülveszi az ő népét mostantól fogva mindörökké.
Ingon nga ang kabukiran nag-alirong sa Jerusalem, busa si Yahweh nag-alirong usab sa iyang katawhan sukad karon ug hangtod sa kahangtoran.
3 Mert nem pihen meg a gonoszság pálczája az igazak részén, hogy rosszra ne nyújtsák ki kezeiket az igazak.
Ang sungkod sa pagkadaotan kinahanglan nga dili maghari sa yuta sa mga matarong. Tingalig ang matarong mohimo kung unsa ang daotan.
4 Tégy jól, Uram, a jókkal, és a szívök szerint igazakkal!
Buhati ug maayo, Yahweh, kadtong mga maayo ug kadtong matarong sa ilang mga kasingkasing.
5 A görbe utakra tévedezőket pedig ragadtassa el az Úr, együtt a gonosztevőkkel; békesség legyen Izráelen!
Apan kadtong nagpadayon pagbuhat sa ilang hiwi nga dalan, pahisalaagon (sila) ni Yahweh uban sa daotan ug mga binuhatan. Hinaot nga ang kalinaw maanaa sa Israel.

< Zsoltárok 125 >